Az elmúlt napon elsősorban a nemzetközi hangulat erősítette a forintot, így a régiós devizákkal párhuzamosan tudott erősödni a magyar fizetőeszköz, vagyis nem sok köze ehhez volt az MNB kamatcsökkentéshez – fogalmazott Beke Károly, aki szerint a jegybanki döntésnek egy meglepő mozzanata volt, miszerint a kedd délutáni közleményükben bejelentették, bár csak a hosszabb, 15 éven túli futamidők esetében újraindítják az állampapír-vásárlásokat.
Az elemző emlékeztetett, májusban már sor került egy hasonló programra, amelyet azonban pár hét után lefújtak, így az ezermilliárdosra tervezett keretnek csak a töredéke merült ki. Vagyis
az eszközvásárlások újraindításának bejelentése laza hangnemnek tekinthető az MNB monetáris tanácsának részéről
– fogalmazott a Portfolio munkatársa, arra figyelmeztetve, hogy amennyiben ezt a lépést a piac valóban egy lazításra való utalásként értékelné, az gyengítené a forintot, ami hosszabb távon elképzelhető, hogy így is lesz.
Beke Károly kulcskérdésnek nevezete, hogy vajon a magyar deviza képes lesz-e a 350-e lélektani határon átjutni, vagy pedig innen fordul vissza a jegyzés, és ismét a gyengülés felé mozdul. Fontos lesz továbbá a következő időszakban a forint szempontjából, hogy az euró/dollár-árfolyam miként alakul majd; momentán ugyanis az látható, hogy gyakorlatilag megállíthatatlan az előbbi erősödése, amire a keddi EU-csúcson született megállapodás is rásegített – magyarázta a szakember. Nem beszélve az, hogy a befektetők az amerikai járványhelyzetet súlyosabbnak ítélik, emiatt pedig gazdaságélénkítés jöhet a tengerentúlon, akár költségvetési, akár a Fed oldaláról, ami szintén a dollár ellen szól.
A Portfolio elemzője az InfoRádió érdeklődésére arra is kitért, az MNB-bejelentést követő enyhe forintgyengülés egy azonnali reakció volt, ami feltételezhetően az eszközvásárlások újraindításának szólt, amire nem számított a piac, ezen felül
a jegybanki közlemény megfelelt a várakozásoknak.
Vagyis, és ezt ki is hangsúlyozta az MNB, a következő időszakban a növekedési hitelprogramon, illetve a növekedési kötvényprogramon keresztül, célzottan támogatná a gazdasági növekedést, amennyiben tartós lesz a lassulás.
A jövőt illetően Beke Károly úgy fogalmazott, egyelőre a piac „elhiszi”, tehát sikeresnek értékelhető a jegybanki verbális kommunikáció, hiszen mind a piaci árazásokból, mind az elemzői véleményekből az tűnik ki, hogy a mostani volt az utolsó kamatcsökkentés, és nem kell számítani további vágásokra. Miközben az szakértők többsége 2021-ben sem számít kamatemelésre. A fő kérdés az lesz, hogy az infláció hogyan alakul – fogalmazott a Porfolio munkatársa, arra is felhívva a figyelmet, hogy a mostani vágást nem indokolta az inflációs pálya, ezért egyesek attól tartanak, hogy az év második felében, illetve jövőre megélénkülhet a pénzromlás, és emiatt szóba kerülhet kamatemelés. Amennyiben ezt a monetáris tanács viszont nem lépi meg,
tartós forintgyengülés következhet 2021-ben, de erről még korai beszélni
– tette hozzá. Beke Károly szerint elképzelhető még egy 10-15 bázispontos csökkentés, de az már inkább a meglepetés kategóriájába esne, akárcsak a júniusi lazítás.