A magyar élelmiszergazdaság jól kezelte a március közepén kezdődött pánikszerű felvásárlási hullámot, és a megugró kereslet, a logisztikai problémák, állatbetegségek és az időjárás támasztotta nehézségek ellenére is biztosítani tudta a lakosság folyamatos élelmiszer ellátását, miközben a termelési kapacitásokat és a munkahelyeket is sikerült megőrizni - értékelt Nagy István agrárminiszer a Népszavának adott interjúban. A tárcavezető sérelmezte, hogy nem sikerült időben lépnie az uniónak, és miközben a járvány európai szakasza alatt az itteni termelők készletei a sertéspestis, a madárinfluenza és a pandémia alatt szinte leálló nemzetközi áruszállítás miatt beragadtak, harmadik országokból továbbra is korlátozás nélkül jöhetett és jöhet most is az olcsó importáru, továbbra is nyomás alatt tartva a felvásárlási árakat. Ez nehezíti a kilábalást a válságból, miközben a termelőknek válságtámogatást készül adni az EU.
Nagy István a magyar támogatásokról elmondta:
nem késlekedtek az agráriumnak szánt segítséggel a koronavírus okozta gazdasági válság enyhítésére.
A járvány kezdetén az exportorientált ágazatokat segítették a határzárak mielőbbi feloldásával az áruszállítás előtt, majd jött a hitelmoratórium, a járulékkedvezmények, az ingyenessé tett Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel, valamint a 25 milliárdos támogatási csomag. Ezeket az intézkedéseket azonban jóvá kellett hagyatni az EU-val, és ennek valóban volt időigénye. Utóbbi programnál június végén kezdődött meg a pályázatok beadása.
"A járvány tanulságait levonva összeállítottunk egy 100 milliárdos pályázati csomagot, amelyben 50 milliárd forint ösztönzi az állattartó telepek korszerűsítését. A kertészetre 30 milliárd juthat, öntözésfejlesztésre pedig 20 milliárd forint áll rendelkezésre" - mondta Nagy István. Szerinte ezt - és a következő 7 éves uniós költségvetési keretet - már úgy érdemes felhasználni, hogy egyúttal az ágazati struktúraváltást, modernizációt is szem előtt tartják. A mostani zöldség-gyümölcs árrobbanásban ugyanis az is szerepet játszott, hogy a kertészeti ágazat nincs kellően felkészülve az időjárási viszontagságok kivédésére. A tárca források odaítélésekor többletpontokkal honorálná a rendezett piaci viszonyokat, vagyis az integrációban részt vevő, termeltetői szerződéssel dolgozó termelőket.
Áfacsökkentésre azonban egyelőre nem lát lehetőséget a gazdaság teherviselő képességét is szem előtt tartva Nagy István,
holott azt maga is elismerte, hogy a zöldség-gyümölcs ágazat kifehérítéséhez szükséges lenne a 27 százalékos kulcs mérséklése.
Hangsúlyozta azt is,
a kormány amíg lehet, kitart a cégek termőföldvásárlási tilalma mellett, mert nem szeretnének latifundiumokat.
Továbbra is ellenzik a külföldiek - akár cégeken keresztüli - tulajdonszerzését, mivel akkor az adott terület nem a magyar emberek ellátását szolgálja és a magyar termelőknek nyújt megélhetést, hanem a tulajdonos származási országa számára hajt hasznot. A nagybirtokok kialakulását pedig a vidék népességmegtartó erejének fenntartása végett ellenzik. Arra a felvetésre, hogy a precíziós gazdálkodásra való áttéréssel egyre minimálisabb munkaerőre van szüksége a szántóföldi növénytermesztésnek a miniszter szerint a termelés diverzifikálása, a vetőmagtermesztésre, a szántóföldi és a hajtatott zöldségkultúrákra való áttérés lehet megoldás. Ezt és az ehhez szükséges öntözési és egyéb beruházásokat támogatják majd intenzívebben a jövőben.
Nagy István szerint a mezőgazdasági művelésű területek folyamatos csökkenését - az elmúlt 40 évben mintegy 1,2 millió hektárt vontak ki művelés alól - megállíthatja majd a rozsdaövezetek újrahasznosítását támogató kedvezményes, 5 százalékos áfa.