Infostart.hu
eur:
380.58
usd:
321.9
bux:
133049.36
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Önvezető autók tesztje az M86-os út csornai elkerülő szakaszán Csorna közelében 2020. június 25-én. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint partnerei, a Knorr-Bremse, a Magyar Közút Nonprofit Zrt, az Ericsson és a Magyar Telekom Nyrt. közreműködésével június 24. és 27. között önvezető járművek 5G technológián alapuló kommunikációját vizsgálják az útszakaszon.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Élő laboratórium lesz számos magyar útvonalból

Önvezető járművek 5G technológián alapuló kommunikációját vizsgálják szombatig egy speciális szenzorokkal felszerelt intelligens útszakaszon Csorna közelében, az M86-os gyorsforgalmi úton. Arról, hogy miként segíti ez a technológia a közeljövőben a közlekedést, Szalay Zsolt, a BME gépjármű-technológiai tanszékének vezető kutatója beszélt az InfoRádióban.

A program előzménye egy osztrák-magyar kutatási együttműködés, amelyben a két ország még tavaly állapodott meg az önvezető autók és az ezekhez kapcsolódó technológiák fejlődésének elősegítésére. A mostani mérésekben több előrelépés is történt a korábbiakhoz képest.

Az közismert, hogy az önvezető járművek önállóan, sofőr nélkül tudnak közlekedni, mert a környezetüket a saját érzékelőikkel látják és e környezetben tudnak tájékozódni. "Két dolgot tettünk ehhez hozzá: ugyanilyen érzékelőkkel, látni képes szenzorokkal láttuk el a környezeti infrastruktúrát, vagyis a környezet is képes volt felismerni, hogy milyen autó mikor halad el benne. A második ötlet szerint pedig az infrastruktúra és az intelligens autó együttműködéséhez – ami hozzájárul a balesetmentesebb közlekedéshez és a közúti infrasturktúra hatékonyabb kihasználásához – szükséges, hogy kommunikálni tudjanak egymással, ehhez pedig az 5G technológiával kaptunk megoldást" – fejtette ki Szalay Zsolt, a BME gépjármű-technológiai tanszékének vezető kutatója.

Példával is illusztrálta, mit jelenthet a gyakorlatban az ilyen módon intelligenssé fejlesztett magyar közúti infrastruktúra: a péntek esti, Budapestről a Balaton felé tartó csúcsforgalomban az érzékelőkből származó forgalmi adatok alapján például dinamikusan megnyithatnak egy leállósávot a közlekedők számára. "A jövő autói, amelyek önmagukban is intelligensek lesznek, egymással is ki tudák ezt az információt cserélni, és egy autó ezen keresztül képes lesz akár kilométerekre is »ellátni« maga elé" – vázolta a jövőt a szakember.

Ráadásul azon túl, hogy az önvezető autók útvonalat fognak tudni választani például a dugók elkerülésére, a "hagyományos" autók is integrálhatók egy ilyen közlekedési rendszerbe.

"Már csak éve kérdése a közúti infrastruktúra intelligenssé fejlesztésének megjelenése az utakon"

– emelte ki Szalay Zsolt.

Terveik között szerepel, hogy Magyarország bizonyos dedikált útvonalait úgynevezett élő laboratórium jelleggel érkékelőrendszerekkel szereljék fel és ott a hagyományos járművek viselkedését tanulmányozzák, és ehhez tudjanak később autonóm képességekkel rendelkező járműveket is a forgalomba integrálni.

Szenzorokat, lézerszkennereket és kamerákat helyeztek személyautókra és kamionokra, valamint az M86-os útra. A teszt során azt vizsgálják, hogyan kommunikál az út ezekkel az autonóm járművekkel. A vizsgálat az 5G technológiával egylőre offline módon történik, a cél az, hogy megnézzék, valós időben hogyan kommunikál az út a járművekkel és ezzel egyidejűleg a járművek egymással. A cél az úgynevezett mixed trafficra, vagyis vegyes közlekedésre való felkészülés, ahol az autonóm járművek mellett nem intelligens járművek is közlekednek - mondta Szalay Zsolt.

A tesztsorozatban 15 autonóm jármű vesz részt.

A tesztet a BME mellett a Knorr-Bremse, a Magyar Közút Nonprofit Zrt., az Ericsson, a Magyar Telekom, valamint osztrák iparági szereplők közösen végzik, a projektet az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
Írország az új Svájc?  - Dublinban is nyithatnak befektetési számlát a legtehetősebb magyarok

Írország az új Svájc? - Dublinban is nyithatnak befektetési számlát a legtehetősebb magyarok

Újabb rekordot döntött a hazai privátbanki szolgáltatók által kezelt vagyon mértéke, az összesített állomány immár közelíti a 13 ezer milliárd forintot. A turbulens gazdasági környezetben, a globális geopolitikai bizonytalanságok és a háború árnyékában a vagyonosabb réteg minél inkább szeretné biztonságban tudni megtakarításait, amit nemcsak az eszközosztályok közötti, hanem egyre inkább földrajzi diverzifikációval is igyekszik elérni. Az utóbbi években a klasszikus nemzetközi pénzügyi központok – mint Svájc vagy Luxemburg – mellett, amelyek a magas belépési küszöb miatt ráadásul csak keveseknek elérhetőek, újabb lokáció vált népszerűvé, amely a stabil angolszász jogrend mellett az EU kínálta előnyöket is biztosítja: Írország. A Concorde tulajdonosai a potenciál teljes kihasználása céljából dublini székhelyű, az Ír Központi Bank által felügyelt befektetési szolgáltatót alapítottak a magyar privátbanki ügyféligények kiszolgálására. A szolgáltatás és a lokáció előnyeiről, jövőbeni lehetőségeiről Pájer Tamást, a Concorde Investments Ireland ügyvezető igazgatóját, és Tabányi Mónikát, a Concorde private banking igazgatóját kérdezte a Portfolio.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×