eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Sugárveszélyre figyelmeztető szalag a paksi atomerőmű 2-es építményében 2014. augusztus 14-én, amelyben a hármas és négyes reaktor van. Az atomerőmű vezetői a mai napon bejelentették, hogy Oroszországba szállították a paksi atomerőmű 2003-as üzemzavara során megsérült üzemanyag-kazettákat.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Kulcsfontosságú pillanathoz ér a paksi bővítés

Június 30-án beadják a létesítési engedélykérelmet az Országos Atomenergia Hivatalnak.

Jövő kedden nyújtja be az Országos Atomenergia Hivatalhoz a létesítési engedély megszerzéséhez szükséges kérelmet a Paks II Zrt. – derül ki Süli János tárca nélküli miniszter leveléből, amit egy parlamenti képviselői kérdésre válaszul írt. Az atomerőmű bővítéséért felelős kormánytag szerint "jó úton halad az évszázad beruházása, a telephely gazdasági környezetének gazdasági fellendülése" – írja az mfor.hu.

Süli János szerint a térségben folyó beruházások – legyen szó a lakhatásról, az infrastruktúráról, vagy a blokkok építését közvetlenül szolgáló tevékenységekről – nem szenvedtek késedelmet a járvány miatt.

A tárca nélküli miniszter válaszában kitér arra is, hogy mely projektekben vesz részt magyar vállalkozás. Mint írja: "magyar alvállalkozó építi az első felvonulási épületeket, hazai vállalat volt a transzformátorállomás kivitelezője, és magyar cég fogja építeni az Erőmű-beruházási Központot is". Rövidesen megkezdődik szintén magyar cég kivitelezésében az új Duna-híd építése Foktőnél.

Az eredeti tervek szerint 2024-2025 körül adták volna át az új blokkokat, de ebben jelentős csúszás lesz, az OAH várhatóan jövő őszre hagyja jóvá a kérelmet, az építkezés érdemi része csak ezt követően indulhat el.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×