Az Európai Unió a külföldi turistákra kivetett magasabb belépési díj bevezetését fontolgatja, hogy részben ebből törlessze a 2021-ben kibocsátott, 350 milliárd eurós közös, NextGenerationEU programban kibocsátott helyreállítási hiteleket - írja a Politico híradása nyomán a Portfolio.

A leginkább érintett csoportba a brit és amerikai látogatók tartoznak, akik már most is hosszabb útlevél-ellenőrzési eljárásokkal és szigorúbb belépési szabályokkal szembesülnek, különösen a brexit következményeként.

A díjemelést az EU az ETIAS elnevezésű rendszeren keresztül vezetné be, ami jelenleg 7 eurós díjat ír elő, azonban a lap forrása szerint ez megemelkedhet.

Az ETIAS 2026 utolsó negyedévétől lép életbe, és 60 olyan vízummentességet élvező ország utazóira vonatkozik majd, mint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság. Bár az intézkedés politikailag viszonylag könnyen elfogadtatható, pénzügyileg korlátozott hozadékkal járna: a várható bevétel alig éri el az évi 1 milliárd eurót, miközben az EU éves adósságtörlesztése 2028-tól már 25-30 milliárd euróra rúg.

A tervezet különösen érzékenyen érintené a brit turistákat, hiszen a brexit miatt jelenleg is hátrányosabb helyzetben vannak,

az intézkedés pedig ronthatja a London és Brüsszel között épp' csak enyhülő kapcsolatot.

Az Európai Bizottság szóvivője a lapnak megerősítette: "az inflációs hatások miatt a díj emelése logikus lépés lehet, tekintve, hogy a jelenlegi 7 eurós összeget még 2018-ban állapították meg". Az USA 21 dollárt, az Egyesült Királyság 16 fontot kér az EU-s állampolgároktól, így ehhez képest az uniós belépési díj továbbra is igen kedvező.

Emellett további lehetséges bevételi forrásokról is szó esett: ilyen például a kínai online kereskedőktől (mint a Shein és a Temu) érkező kiscsomagokra kivetendő 2 eurós díj, amit Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos is támogatott. Emellett az EU a digitális és kripto cégekre, légitársaságokra vagy a multinacionális vállalatok nyereségére kivetett új adókat is fontolgatja. Ezek ugyan jelentősebb bevételt hozhatnának, de sokkal erősebb politikai ellenállásba ütköznek, mivel az ilyen típusú adóztatás jelenleg a tagállami hatáskörbe tartozik, és befektetési visszaeséstől is tartanak.