Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

124 millió forint büntetést kapott hat hitelintézet

A bírság oka, hogy nem jelentettek pénzmosás-gyanús ügyleteket - közölte a Magyar Nemzeti Bank.

Az MNB összesen 124,2 millió forint bírságot szabott ki hat hitelintézetre a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás megelőzésével összefüggésben feltárt hiányosságok miatt. A bankok több gyanús ügyletet nem jelentettek be az illetékes hatóságnak, nem megfelelően működtették belső ellenőrzési és információs rendszerüket, pontatlanul szűrték a gyanús készpénzes ügyleteket és hiányoztak a jelentős összegű tranzakciókhoz szükséges vezetői jóváhagyások is - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Az MNB témavizsgálatot folytatott le az Erste Bank Hungary Zrt., a K&H Bank Zrt., a MagNet Bank Zrt., az OTP Bank Nyrt., a Sberbank Magyarország Zrt. és az UniCredit Bank Hungary Zrt. kereskedelmi bankoknál és a jelentős készpénzforgalommal járó tevékenységekhez kapcsolódó pénzmosás-megelőzési kontrollok hatékonyságát ellenőrizte. A 2018. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintették át különös tekintettel a kockázatok azonosítására, kezelésére, illetve e folyamatok szabályozására és az intézményeken belüli ellenőrzésre is.

Az MNB megállapította, hogy a pénzügyi intézmények több esetben nem jelentették be haladéktalanul (vagy ismételten) az erre kijelölt hatóságnak a pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra vagy a büntetendő cselekményre utaló, tudomásukra jutott információkat. Több bank esetében a belső ellenőrzési és informatikai rendszerek terén feltárt hiányosságok miatt nem volt megfelelő a jogszabályban előírt szűrési tevékenység, illetve a szűrési riasztásokat nem dolgozták fel határidőben.

Egyes piaci szereplőknél elégtelen volt a megerősített eljárás alá tartozó ügyfelek 10 millió forintot meghaladó ügyleteinek - jegybanki rendeletben előírt - szűrése is. Az MNB emellett hiányosságokat tapasztalt a belső védelmi vonalak működésével kapcsolatban, a belső szabályzatban meghatározott vezető döntését, jóváhagyását igénylő esetek tekintetében. Emellett több hitelintézetnél a pénzeszközök forrására vonatkozó információk beszerzésének gyakorlata sem felelt meg a hatályos jogszabályoknak.

A témavizsgálat során feltárt jogsértések miatt az MNB

  • 48,2 millió forint bírságot szabott ki a MagNet Bankra,
  • 20 millió forintot az UniCredit Bankra,
  • 19-19 millió forintnyi bírságot az Erste Bankra és a Sberbankra,
  • 11 millió forintot az OTP Bankra,
  • 7 millió forintot a K&H Bankra.

A jegybank 30-135 napos határidővel kötelezte a bankokat a hiányosság kijavítására és az arról szóló rendkívüli írásbeli adatszolgáltatásra az MNB felé.

A bírságok összegének meghatározásakor súlyosító körülménynek számítottak a témával kapcsolatos rendszerszintű, súlyos és ismétlődő hiányosságok. Enyhítő körülményként értékelte az MNB, ha az adott hitelintézet a vizsgálat során már intézkedéseket hozott a jogszabálysértés kiküszöbölésére.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×