eur:
409.85
usd:
389.41
bux:
79655.13
2024. november 25. hétfő Katalin
Miskolc, 2020. április 5.A koronavírus-járvány miatt az otthonmaradásra buzdító maradj otthon feliratot vetítik a diósgyőri vár falára 2020. április 5-én.
Nyitókép: MTI/Vajda János

Így változott meg az ország élete a kijárási korlátozással

A kijárási korlátozás április eleji elrendelését követően a hazai felnőtt lakosság fele egyáltalán nem hagyja el az otthonát - derült ki az Ipsos országosan reprezentatív kutatásából.

A koronavírus járvány miatt elrendelt kijárási korlátozás bevezetését követő héten a felnőtt hazai lakosság 52 százaléka egyáltalán nem hagyja el otthonát, míg tizenkettőből csupán egy fő jár el otthonából továbbra is változatlanul (8 százalék) - derül ki az Ipsos felméréssorozatának első heti eredményeiből.

Meglepő, de a korlátozást leginkább a fiatalok veszik komolyan - a 30 év alattiak 69 százaléka tartja is.

Ezzel szemben az 50 év felettiek 43 százaléka adott számot arról, hogy otthon marad.

Persze a gazdaságilag inaktívak értelemszerűen magasabb arányban engedhetik meg maguknak a bezárkózást, 75 százalékuk számolt be erről, míg az aktív munkavállalók egy része rá van kényszerítve a napi közlekedésre, és csak 35 százalékuk marad otthon. A dolgozók esetében főleg a nehezebb anyagi körülmények között élő, alacsonyabb iskolázottságúak vannak jobban kitéve a munkahely felkeresésével kapcsolatos munkáltatói nyomásnak.

Jellemzően a férfiak járnak be továbbra is dolgozni a kutatás szerint. Persze az is igaz, hogy a járvány nyomán előállt gazdasági krízis hatására munkanélkülivé válók között felülreprezentáltak a nők - 13 százalékuk máris állástalan -, a főiskolai végzettséggel nem rendelkezők - 10 százalék -, és a családosok is - szintén 10 százalékos aránnyal.

A válság hatására módosuló munkarend főleg a Közép-Magyarországon élőket (42 százalék) és a diplomásokat (51 százalék) érinti, mivel az országos átlagnál magasabb arányban tudnak otthonról dolgozni.

Változott a munkarendje a válsághelyzet hatására?
Változott a munkarendje a válsághelyzet hatására?

A kutatás kitért arra is, hogyan változtak a háztartási kiadások április első hetében. A válaszadók több mint fele ugyanannyit költ mint korábban, szűk ötöde kevesebbet, míg 26 százaléka többet. Általánosságban igaz, hogy a jelenlegi költések relatív mértéke független az anyagi helyzettől, vagy az iskolázottságtól. Megállapították, hogy főleg a középső országrészben jellemző, hogy a szokottnál lényegesen többet költenek.

Az elmúlt hetekben többet vagy kevesebbet vett az alábbi termékekből a megszokotthoz képest?
Az elmúlt hetekben többet vagy kevesebbet vett az alábbi termékekből a megszokotthoz képest?

Tartós élelmiszert jellemzően a fiatalok, a diplomások és a gyerekes háztartások tagjai halmoznak fel kiemelkedő arányban, míg a kézfertőtlenítő iránt Közép-Magyarországon, valamint szintén a diplomások és gyerekes családok körében nőtt az igény a korábbiakhoz képest a kutatás eredményei szerint.

Népszerűbbek lettek az online vásárlási lehetőségek és a házhoz szállítás. Az online rendelés főként a diplomások, az egyedül élők, és a home office formában tovább dolgozók körében ugrott meg. A videótartalmak online fogyasztásának (streaming megoldások, OTT) növekedése is a felsőfokú végzettségűek, valamint a fiatalok és jó anyagi helyzetűek körében mérhető.

A pénzügyek újragondolása ezzel párhuzamosan alapvetően az állásukat elvesztők, másodsorban a home office-ba kényszerülők körében jellemző.

Rákérdeztek arra is, hogy anyagi probléma esetén milyen számlát fizetnének mindenképpen a válaszadók. A közműszámlák messze megelőzték a hiteltörlesztéseket és a biztosításokat is.

Az is kiderült, hogy a megkérdezettek értékelik a járványvédelmi intézkedéseket és a folyamatos és korrekt tájékoztatást - függetlenül az igénybe vett szolgáltatás jellegétől. Az egyes ágazatok válságkezelési gyakorlatát elemezve kiderült, hogy a telekommunikációs ügyfelek kétharmada találkozott már valamilyen formájú, a járványhelyzet okozta rendkívüli tájékoztatással. Márkákat tekintve az első három helyen említett cég között a Magyar Telekom, az OTP és a Tesco szerepel.

Megállapították azt is, hogy az elmúlt hetek drámai változásai ellenére összességében nem volt mérhető rossz közhangulat hazánkban.

Az elmúlt hétre gondolva, hogyan értékelné hangulatát, közérzetét?
Az elmúlt hétre gondolva, hogyan értékelné hangulatát, közérzetét?

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szakértő a romániai elnökválasztásról: előretört a szélsőjobb, ébresztőt kapott a magyar közösség

Szakértő a romániai elnökválasztásról: előretört a szélsőjobb, ébresztőt kapott a magyar közösség

Hatalmas meglepetés született a romániai államfőválasztás első fordulójában, melynek győztese „meglehetősen nemzetieskedő, szélsőséges, szektásnak tűnő hitvilággal kampányolt” – mondta az InfoRádióban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója. Szakáli István Loránd arról is beszélt, hogy bár az RMDSZ jelöltje, Kelemen Hunor több szavazatot kapott, mint négy éve, a december 1-jére kiírt parlamenti választáson nem mehet biztosra a párt, nagy mozgósításra lesz szükség az utolsó napokban.

Kóka János: ha a magyar egészségügy továbbra is betegségügy marad, akkor megnyerhetetlen a csata

Ebből a kevés pénzből is sokkal többet ki lehetne hozni, de ettől még igaz az, hogy a magyar egészségügyi ellátórendszer finanszírozásában minden évben körülbelül kétezer milliárd forint hiányzik” – mondta Kóka János, a Doktor24 csoport alapító-tulajdonosa az InfoRádió Aréna című műsorában. Azt is állította, hogy nem több, hanem jobb minőségű egészségügyi ellátó centrumra volna szükség.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×