Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Egy alkalmazott a Mercedes-Benz gyár összeszerelő üzeme előcsarnokában Kecskeméten 2017. szeptember 21-én. Ezen a napon letették az autógyár közvetlen szomszédságában felépülő új képzési központ alapkövét.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Tovább tart a leállás a kecskeméti Mercedes-gyárban

A fizetések ügyében egyeztet a szakszervezetekkel a cég.

Múlt héten jelentették be, hogy a kecskeméti Mercedes-gyár előreláthatólag két hétre felfüggeszti a munkát a koronavírus-járvány miatt. Ezt a leállást most meghosszabbították az aktuális helyzet alapján, így április 22-ig biztosan nem indul el a termelés - írja a helyi portál, a kecsup.hu.

A dolgozókat levélben értesítették a döntésről. A dokumentum szerint a cég figyeli a helyzet alakulását, és szükség esetében az új körülmények szerint újabb döntéseket hoz majd.

"Hangsúlyozni szeretnénk, hogy szeretnénk minden munkatársunk munkaviszonyát megtartani, valamint a krízis hatásait számotokra a lehető legenyhébb szinten tartani. Hamarosan kapcsolatba lépünk a szakszervezetekkel, és megvitatjuk a lehetésges megoldásokat erre vonatkozóan" - írták a fizetések ügyében.

A Mercedes-Benz márka tulajdonosa, a Daimler az egyre súlyosbodó COVID-19 koronavírus világjárvány miatt a Daimler március 17-én döntött úgy, hogy a tervek szerint két hétre megszakítja a gyártást európai telephelyeinek nagy részén, illetve a munkát egyes adminisztratív területeken. Ezen döntés alapján a kecskeméti Mercedes-Benz gyár március 20-án péntektől megszakította a munkát a telephelyen.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×