A luxembourgi bíróság elfogadta a kormány álláspontját, amely szerint a nagyobb bevétellel rendelkező multinacionális cégek vállaljanak arányosan nagyobb részt a közterhek viseléséből, nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter, emlékeztetve: a kormány 2010-ben a Gyurcsány-korszak utáni

válságkezelési intézkedések keretében vezette be a távközlési és kiskereskedelmi különadókat,

hogy stabilizálja a „Gyurcsány–Bajnai kormányok által csőd közelbe juttatott államháztartást”. A különadók alapelve a kölcsönös tehervállalás, a kormány nem a magyar emberekre, hanem a multikra, nagyvállalatokra terhelte ezeket az adókat.

A tárcavezető megjegyezte, bár az Európai Bíróság korábban a nagyvállalatok oldalára állt, a keddi luxembourgi ítélet szerint azért nem sértett EU-s jogot a magyar kormány a különadók bevezetésével, mert nem minősül e vállalkozásokkal szemben hátrányos megkülönböztetésnek, ha a különadók progresszív módon terhelik az árbevételt – elsődlegesen a más tagállamokból származó emberek tulajdonában álló vállalkozások esetén –, és ez e piacok valós gazdasági helyzetét tükrözi.

A luxemburgi testület a Vodafone Magyarország és a Tesco-Global Áruházak ügyében hozott ítéleteiben összeegyeztethetőnek ítélte a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadókat a letelepedés szabadságával és a hozzáadottértékadó-irányelvvel – tette hozzá.

Nincs menekvés

Varga Judit elmondta azt is, hogy a bíróság a Google Ireland ügyében hozott ítéletében kimondta, hogy az olyan nagy nemzetközi digitális cégek sem menekülhetnek az adókötelezettség elől, mint a Google. A bíróság szerint, ha valamely másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatókat a reklámadó-kötelezettségük tekintetében bejelentkezési kötelezettség alá veti egy tagállam, az nem ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságával, sőt

a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása szankcionálható is.

Mindezt az Igazságügyi Minisztérium – hétfőn megalakult – digitális szabadság bizottsága is vizsgálni fogja, jegyezte meg a tárcavezető.

A Pénzügyminisztérium a Google ügyével kapcsolatban emlékeztetett, a cég tagadta, hogy reklámokat tenne közzé az interneten, és ezért álláspontja szerint neki nem kellett reklámadó alanyként bejelentkeznie az adóhatósághoz.

Az adóhivatal a cég mulasztásért összesen egymilliárd forint bírságot szabott ki.

A Bíróság keddi döntésével kimondta, hogy a reklámadóban előírt és a Google-re vonatkozó külön bejelentkezési kötelezettség összhangban van az uniós joggal. Az sem jogsértő, hogy az adóhatóság mulasztási bírsággal szankcionálhatja a kötelezettség megszegését. A Bíróság csak a bírságolásnak azt a módját tartotta kifogásolhatónak, hogy az adóhatóság naponta emelkedő összegben állapíthatja meg a bírság összegét, valamint azt, hogy bejelentkezés esetén csak lehetősége és nem kötelezettsége a korábban kiszabott bírság elengedése.

A minisztérium hangsúlyozta: az ítélet megerősíti, hogy a Google alanya a reklámadónak, be kellett volna jelentkeznie a reklámadó hatálya alá és reklámadót kellett volna fizetnie. A reklámadó bejelentkezési kötelezettséget előíró szabályai kapcsán nem állapítható meg olyan eltérő bánásmód, amely alkalmas arra, hogy a szolgáltatásnyújtás szabadsága korlátozásának minősüljön.

A Bíróság ítélete összhangban áll a Vodafone és a Tesco ügyekben szintén kedden hozott döntéssel, ugyanis

mindegyik ítélet az igazságos és méltányos közteherviselés szellemében született.

A Vodafone és a Tesco esetében egy arányosabb és egy nagyobb adóterhet eredményező szabályozás nyert igazolást. A Google-ügyben született ítélet a közös teherviselés rendszerébe vonja a Magyarországon adóköteles tevékenységet tényleges letelepedés hiányában végző multinacionális cégeket – emelte ki közleményében a pénzügyi tárca.