eur:
408.06
usd:
375.13
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadást tart az EU fejlesztési források felhasználása címmel megrendezett konferencián a fővárosi Premier Kultcaféban 2016. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Az iparkamara elnöke nem köntörfalaz: ideje újragondolni a rendszert

Igazságtalannak tartja az iparűzési adó jelenlegi rendszerét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint versenyképesebbé kell tenni a magyar adórendszert. Az MKIK elnöke mindezt arra reagálva mondta, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács azt javasolta, szűnjön meg az iparűzési adó feltöltési kötelezettsége, emellett a cégek két más módszerrel is csökkenthetnék iparűzési adó alapjukat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is üdvözli a módosítás tervezetét.

Magyarország a rendszerváltozás után egy olyan adórendszert épített föl, ami a visegrádi országokhoz képest lényegesen nagyobb adóterhelést jelentett a vállalkozásoknak. Az elmúlt évek adócsökkentései azonban hasonló szintre mérsékelték a közterheket, így versenyképesekké váltunk velük – fogalmazott Parragh László az InfoRádióban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint, ha ezen a pályán halad tovább az ország, és további adócsökkentés következne be, jelen esetben a helyi iparűzési adó tekintetében, az tovább erősítené a magyar gazdaságot, és egy esetleges globális problémára hatékonyabban lenne képes reagálni. Ezért az MKIK abszolút mértékben támogat minden olyat lépést, ami adó- vagy adóadminisztráció-csökkentéssel jár – hangsúlyozta az elnök.

Hatékonyságjavítással pedig kiküszöbölhető lehetne az is, hogy miközben a vállalkozások terhei csökkennek, egyes önkormányzatok se kerüljenek nehéz helyzetbe, miután náluk hiányként jelentkezne az iparűzési adóból származó bevételek kiesése – tette hozzá Parragh László, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon

a 3200 önkormányzatból mintegy 300 az, amely érdemi iparűzési adóval tud számolni, míg a maradék 2900 nem, ilyen értelemben ezt igazságtalan adónemnek is tartja.

Az iparűzési adó javát kis- és közepes vállalkozások adják, és az említett 300 település, amely megkapja, aránylag szabadon gazdálkodhat vele. Ennek révén olyan beruházásokat eszközölhetne, amiket más települések nem tudnak, mert a szerencse nem részesíti őket abban, hogy egy nagyobb cég telepedjen le náluk, miközben a közfeladataikat ugyanúgy el kell, hogy lássák – fogalmazott az iparkamara elnöke, kiemelve, hogy a mostani elosztási mechanizmus igazságtalan.

Az MKIK azonban nem most helyezkedett erre az álláspontra, hanem már 15 éve ezt forszírozzák, miután nagyjából ennyi ideje nem nyúltak hozzá a helyi iparűzési adó rendszeréhez. Azóta viszont az informatikában, a digitalizációban, vagy akár az adatkezelésben mi-minden változott – magyarázta Parragh László, kifogásolva például, hogy „miért kell fönntartania minden önkormányzatnak egy adóügyi osztályt, amikor van egy adóhatóságunk, ami láthatólag remekül működik”, és miért kell a helyi adókat helyben kiszámolni, amikor az csak egy algoritmus, és a központi kormányzat meg tudná csinálni”.

A szakember úgy véli, éppen ideje újragondolni a rendszert. Hogy ez vitákat generál, azt mutatja, a döntéshozó fájdalmas helyre nyúl, azonban a vitákat nem lehet megspórolni – tette hozzá Parragh László.

VOSZ: valós és széles körű segítség

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is üdvözli annak a tervét, hogy az iparűzési adó feltöltési kötelezettsége megszűnjön. Továbbá a tervezett módosítás másik két elemét is, miszerint az amortizáció költségét, illetve a fejlesztési ráfordításokat rendkívül progresszív mértékben érvényesíteni lehetne az iparűzési adóban, vagy az adó alapjában, ezzel ösztönözve a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat, hogy fejlesszenek és pótolják az elhasználódott termelési eszközöket, gépeket – nyilatkozta az InfoRádiónak Perlusz László, a VOSZ főtitkára, aki szerint ez egy nagyon jó irányú módosítás, és valós és széles körű segítséget jelentene a vállalkozások számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×