Magyarország a rendszerváltozás után egy olyan adórendszert épített föl, ami a visegrádi országokhoz képest lényegesen nagyobb adóterhelést jelentett a vállalkozásoknak. Az elmúlt évek adócsökkentései azonban hasonló szintre mérsékelték a közterheket, így versenyképesekké váltunk velük – fogalmazott Parragh László az InfoRádióban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint, ha ezen a pályán halad tovább az ország, és további adócsökkentés következne be, jelen esetben a helyi iparűzési adó tekintetében, az tovább erősítené a magyar gazdaságot, és egy esetleges globális problémára hatékonyabban lenne képes reagálni. Ezért az MKIK abszolút mértékben támogat minden olyat lépést, ami adó- vagy adóadminisztráció-csökkentéssel jár – hangsúlyozta az elnök.

Hatékonyságjavítással pedig kiküszöbölhető lehetne az is, hogy miközben a vállalkozások terhei csökkennek, egyes önkormányzatok se kerüljenek nehéz helyzetbe, miután náluk hiányként jelentkezne az iparűzési adóból származó bevételek kiesése – tette hozzá Parragh László, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon

a 3200 önkormányzatból mintegy 300 az, amely érdemi iparűzési adóval tud számolni, míg a maradék 2900 nem, ilyen értelemben ezt igazságtalan adónemnek is tartja.

Az iparűzési adó javát kis- és közepes vállalkozások adják, és az említett 300 település, amely megkapja, aránylag szabadon gazdálkodhat vele. Ennek révén olyan beruházásokat eszközölhetne, amiket más települések nem tudnak, mert a szerencse nem részesíti őket abban, hogy egy nagyobb cég telepedjen le náluk, miközben a közfeladataikat ugyanúgy el kell, hogy lássák – fogalmazott az iparkamara elnöke, kiemelve, hogy a mostani elosztási mechanizmus igazságtalan.

Az MKIK azonban nem most helyezkedett erre az álláspontra, hanem már 15 éve ezt forszírozzák, miután nagyjából ennyi ideje nem nyúltak hozzá a helyi iparűzési adó rendszeréhez. Azóta viszont az informatikában, a digitalizációban, vagy akár az adatkezelésben mi-minden változott – magyarázta Parragh László, kifogásolva például, hogy „miért kell fönntartania minden önkormányzatnak egy adóügyi osztályt, amikor van egy adóhatóságunk, ami láthatólag remekül működik”, és miért kell a helyi adókat helyben kiszámolni, amikor az csak egy algoritmus, és a központi kormányzat meg tudná csinálni”.

A szakember úgy véli, éppen ideje újragondolni a rendszert. Hogy ez vitákat generál, azt mutatja, a döntéshozó fájdalmas helyre nyúl, azonban a vitákat nem lehet megspórolni – tette hozzá Parragh László.

VOSZ: valós és széles körű segítség

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is üdvözli annak a tervét, hogy az iparűzési adó feltöltési kötelezettsége megszűnjön. Továbbá a tervezett módosítás másik két elemét is, miszerint az amortizáció költségét, illetve a fejlesztési ráfordításokat rendkívül progresszív mértékben érvényesíteni lehetne az iparűzési adóban, vagy az adó alapjában, ezzel ösztönözve a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat, hogy fejlesszenek és pótolják az elhasználódott termelési eszközöket, gépeket – nyilatkozta az InfoRádiónak Perlusz László, a VOSZ főtitkára, aki szerint ez egy nagyon jó irányú módosítás, és valós és széles körű segítséget jelentene a vállalkozások számára.