eur:
411.2
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadást tart az EU fejlesztési források felhasználása címmel megrendezett konferencián a fővárosi Premier Kultcaféban 2016. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Az iparkamara elnöke nem köntörfalaz: ideje újragondolni a rendszert

Igazságtalannak tartja az iparűzési adó jelenlegi rendszerét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint versenyképesebbé kell tenni a magyar adórendszert. Az MKIK elnöke mindezt arra reagálva mondta, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács azt javasolta, szűnjön meg az iparűzési adó feltöltési kötelezettsége, emellett a cégek két más módszerrel is csökkenthetnék iparűzési adó alapjukat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is üdvözli a módosítás tervezetét.

Magyarország a rendszerváltozás után egy olyan adórendszert épített föl, ami a visegrádi országokhoz képest lényegesen nagyobb adóterhelést jelentett a vállalkozásoknak. Az elmúlt évek adócsökkentései azonban hasonló szintre mérsékelték a közterheket, így versenyképesekké váltunk velük – fogalmazott Parragh László az InfoRádióban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint, ha ezen a pályán halad tovább az ország, és további adócsökkentés következne be, jelen esetben a helyi iparűzési adó tekintetében, az tovább erősítené a magyar gazdaságot, és egy esetleges globális problémára hatékonyabban lenne képes reagálni. Ezért az MKIK abszolút mértékben támogat minden olyat lépést, ami adó- vagy adóadminisztráció-csökkentéssel jár – hangsúlyozta az elnök.

Hatékonyságjavítással pedig kiküszöbölhető lehetne az is, hogy miközben a vállalkozások terhei csökkennek, egyes önkormányzatok se kerüljenek nehéz helyzetbe, miután náluk hiányként jelentkezne az iparűzési adóból származó bevételek kiesése – tette hozzá Parragh László, emlékeztetve arra, hogy Magyarországon

a 3200 önkormányzatból mintegy 300 az, amely érdemi iparűzési adóval tud számolni, míg a maradék 2900 nem, ilyen értelemben ezt igazságtalan adónemnek is tartja.

Az iparűzési adó javát kis- és közepes vállalkozások adják, és az említett 300 település, amely megkapja, aránylag szabadon gazdálkodhat vele. Ennek révén olyan beruházásokat eszközölhetne, amiket más települések nem tudnak, mert a szerencse nem részesíti őket abban, hogy egy nagyobb cég telepedjen le náluk, miközben a közfeladataikat ugyanúgy el kell, hogy lássák – fogalmazott az iparkamara elnöke, kiemelve, hogy a mostani elosztási mechanizmus igazságtalan.

Az MKIK azonban nem most helyezkedett erre az álláspontra, hanem már 15 éve ezt forszírozzák, miután nagyjából ennyi ideje nem nyúltak hozzá a helyi iparűzési adó rendszeréhez. Azóta viszont az informatikában, a digitalizációban, vagy akár az adatkezelésben mi-minden változott – magyarázta Parragh László, kifogásolva például, hogy „miért kell fönntartania minden önkormányzatnak egy adóügyi osztályt, amikor van egy adóhatóságunk, ami láthatólag remekül működik”, és miért kell a helyi adókat helyben kiszámolni, amikor az csak egy algoritmus, és a központi kormányzat meg tudná csinálni”.

A szakember úgy véli, éppen ideje újragondolni a rendszert. Hogy ez vitákat generál, azt mutatja, a döntéshozó fájdalmas helyre nyúl, azonban a vitákat nem lehet megspórolni – tette hozzá Parragh László.

VOSZ: valós és széles körű segítség

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége is üdvözli annak a tervét, hogy az iparűzési adó feltöltési kötelezettsége megszűnjön. Továbbá a tervezett módosítás másik két elemét is, miszerint az amortizáció költségét, illetve a fejlesztési ráfordításokat rendkívül progresszív mértékben érvényesíteni lehetne az iparűzési adóban, vagy az adó alapjában, ezzel ösztönözve a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat, hogy fejlesszenek és pótolják az elhasználódott termelési eszközöket, gépeket – nyilatkozta az InfoRádiónak Perlusz László, a VOSZ főtitkára, aki szerint ez egy nagyon jó irányú módosítás, és valós és széles körű segítséget jelentene a vállalkozások számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×