eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay.com

Uniós összefogást sürgetnek a halászok a kormoránok ellen

A halgazdálkodók szerint a madarak kilövése is hatásos, de hosszabb távon inkább a költés korlátozása jelenthetne megoldást az észak-európai költőhelyek mellett a hazai fészektelepeken is.

Elképesztő méreteket öltött az elmúlt időszakban a kormoránok okozta kár a hazai élővizekben. Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója szerint míg korábban szeptember végén, október elején jelentek meg az első csapatok, tavaly már augusztustól védekezni kellett a kártevő madarak ellen – mondta a szóvivő a Magyar Nemzetnek.

Becslések szerint egy átlagos évben mintegy háromezer tonna halat fognak ki a kormoránok a magyar vizekből. Összevetésképp érdemes tudni, hogy a mintegy 400-450 ezer hazai horgász éves zsákmánya is nagyjából 3500 tonna.

A halászok azt is a madár rovására írják, hogy a mindenféle halra vadászó madár csapatban dolgozik, hogy emiatt nagyon sok halat sebesít meg, mire a saját táplálékát megszerzi. Másrészt azzal, hogy a téli időszakban felzavarja a vizet, kikergeti vermelőhelyükről (ezek azok a mélyebb mederrészek, ahol a halak viszonylagos nyugalomban töltik a telet) a halakat, amelyek így a sekély nádasban megfáznak, ami a legyengült állomány felett bosszankodó halgazdálkodóknak komoly anyagi károkat okoz.

A kormoránok elleni védekezésre az Agrárminisz­térium évente több millió forint lőszertámogatást biztosít a halászati egyesületeknek. Lévai Ferenc szerint az eredmények jól láthatók, a védekezés hatásfoka az elmúlt években javult, de az is látszik, hogy a Dunáról és a természetes vizekről a halőrök által elzavart madarak a halastavak környékén csapnak le újra.

Mivel a ragadozó madár legnagyobb költőhelyei Európa északi részén – Svédországban, Hollandiában, Dániában és Lengyelországban – vannak, ezért a védekezésnek is európai szinten kell megvalósulnia. – Az igazán hatásos módszer az lenne, ha a fészkelőtelepeken sikerülne csökkenteni az egyre növekvő populációt.

"Rövid távon az jelentene könnyebbséget, ha a mostaninál is nagyobb mértékben lehetne irtani a kártevőt "- írta a lap.

Abban kérjük a minisztérium segítségét, hogy a hazai fészektelepek gyérítését tegyék lehetővé olyan eszközökkel, amelyek az esetlegesen ott fészkelő más állományokat nem zavarják – emelte ki a szóvivő. Szerinte fontos, hogy az ökoszisztémában az egységet lássuk. Ez a faj túlszaporodott, így óriási károkat okoz nemcsak a halgazdaságoknak, hanem a természetnek is - tette hozzá, szemben az őshonos, szelektíven halászó fajokkal.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×