Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump amerikai elnök a Világgazdasági Fórum 50. davosi találkozóján 2020. január 21-én, az esemény nyitónapján.
Nyitókép: Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump amerikai elnök a Világgazdasági Fórum 50. davosi találkozóján 2020. január 21-én, az esemény nyitónapján. MTI/AP/Evan Vucci

Meglepte Brüsszelt Von der Leyen kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos nyilatkozata

Értetlenséget váltott ki csütörtökön Brüsszelben Ursula Von der Leyen EU elnök a davosi gazdasági világfórumon tett nyilatkozata, miszerint "néhány héten belül" létrejön egy kereskedelmi megállapodás az EU és az Egyesült Államok között.

Bernd Lange az Európai Parlament képviselője és a nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó bizottság elnöke szerint sem ők, sem a Bizottság magas pozícióban lévő illetékesei sem tudják értelmezni Von der Leyen bejelentését.

Egy nagy európai államot képviselő diplomata szerint senki sem tud a tervről semmit, bár a Bizottság tervez egy új intézkedési csomagot az Egyesült Államokkal való kereskedelmi feszültségek enyhítésére, de annak a "részletei egyelőre nem ismeretesek".

Egy másik diplomáciai forrás szerint, a februárban Washingtonba látogató Von der Leyen "csak a saját nevében nyilatkozhatott", és bejelentése csak "politikai nyilatkozat" lehetett,

hiszen egy kétoldalú megállapodás kivitelezése lehetetlen pár hét alatt.

Szerdán Donald Trump amerikai elnök súlyos vámok kivetésével fenyegette meg az Európai Uniót arra az esetre, ha nem sikerül átfogó kereskedelmi megállapodást kötni, és az európai országok nem hagynak fel a leginkább az amerikai óriásvállalatokat érintő digitális adó bevezetésével.

Az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak nem lesz egyszerű megállapodásra jutnia, ugyanis Brüsszel azt akarja elérni, hogy az agrárágazatot hagyják ki belőle, míg Washington a közbeszerzések piacát tartaná zárva.

A helyzetet nehezíti, hogy több európai ország - Franciaország, Ausztria és Olaszország - 3 százalékos mértékű digitális adót vetett ki a nagy technológiai vállalatoknak az adott országban keletkezett bevételeire, amit az amerikai kormányzat rendkívül sérelmesnek tart.

Phil Hogan, az unió kereskedelmért felelős biztos a múlt héten Washingtonba látogatott azzal a céllal, hogy új lendületet adjon az amerikai és európai kereskedelmi kapcsolatoknak, de nem ért el jelentős előrelépést.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×