Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Rozskenyér készül a Szabó Andrea pékségben Karancslapujtőn 2016. szeptember 28-án. A rozskenyérnek a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát. Az előírás megjelenése októberben várható.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Itt a pékek részletes magyarázata a drágításra

Magas áfa, elszabadult benzinár, a malmok áremelése, a munkaerőhiány, haszon elmaradása miatti technológiai át nem állás - ezek jellemzik a sütőipari ágazatot. A túléléshez kétszámjegyű drágulásra van szükségük.

Mint az Infostart is beszámolt róla, heteken belül 10-15 százalékos kenyérdrágulás várható. A Magyar Pékszövetség ezt követően egy közleményben részletesen megindokolta, miért fog ez bekövetkezni.

A sütőipari termékek előállításhoz először is szakemberekre van szükség; a munkabérek emelkedése minden év elején a kötelező minimálbér-emelkedés hatására megnöveli az előállítási költséget. Ám a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelése nemcsak folyamatos költségnövekedést eredményez a cégeknél, hanem erőteljes bérfelhajtó hatása a teljes munkaerő-állományra is kiterjed amiatt, hogy más ágazatok elszívják a dolgozókat, pótlásukat pedig - mint erre Septe József, a szövetség elnök rámutat - csak magasabb fizetést ígérve lehet biztosítani.

Januárban - folytatja - a malmok jeleztek áremelést, ami önmagában is költségnövelő hatású, ráadásul közben az üzemi rezsi és az üzemanyagár is nőtt, nem beszélve a szállítási költségekről és egyes importalapanyagokról a forintgyengülés miatt. A magas kenyéráfa pedig szinte már csak hab a tortán.

Hosszú távú és fenntartható megoldást az automatizálásban látnak a pékek, ennek forrásaihoz azonban félre kell tenni - ha van miből. De erre jelenleg nem látnak esélyt.

A veszteségek elkerülésére, minimális haszonért szükséges tehát a kétszámjegyű áremelés - zárul a közlés.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×