eur:
406.18
usd:
376.68
bux:
76594.41
2024. november 8. péntek Zsombor
A globális szegénység enyhítéséért végzett munkájáért közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesült három közgazdász, az indiai Abhijit Banerjee, a francia Esther Duflo és az amerikai Michael Kremer portréja (b-j) a kivetítőn az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjak bejelentése alkalmából tartott sajtótájékoztatón, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia stockholmi sajtótájékoztatóján 2019. október 14-én. Középen Göran K. Hansson a Svéd Királyi Tudományos Akadémia közgazdasági Nobel-emlékdíj odaítéléséről döntő bizottságának a főtitikára.
Nyitókép: MTI/EPA/Karin Wesslen

Rendkívüli tudományos mélységet igénylő munkáért jár a Nobel-díj

Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer kutatók a szegénység enyhítése terén végzett kutatásaikért kapták a közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A kitüntetésről Molnár Györgyöt, az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutató Központ tudományos főmunkatársát kérdezte az InfoRádió.

A szegénység enyhítésére irányuló próbálkozások közül meglehetősen sok kudarcba fulladt már, természetesen voltak sikeresek is. Számtalan átfogó elmélet született arról, hogy a szegénység mitől tartós egyes országokban, hogy hogyan lehet, vagy hogyan nem lehet enyhíteni – magyarázta az InfoRádiónak az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutató Központ tudományos főmunkatársa. Ilyen például, ami nagy vitákat szült, hogy létezik-e a szegénységi csapda jelensége. Vagyis, van-e olyan, hogy ha valaki túlzottan szegény, akkor onnan nem tud kitörni, csak abban az esetben, ha külső támogatást kap, tette hozzá Molnár György.

Tudvalevő, Abhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer kutatási iránya nem arra irányult, hogy egy nagy, átfogó választ adjanak, hanem egy-egy jól körülhatárolható szegénységenyhítő programot vizsgáltak meg alaposan, hogy az miként hat. Ez a vizsgálati munka

rendkívüli tudományos alaposságot és mélységet kíván meg

– hívta föl a figyelmet Molnár György –, amely során a kísérleti közgazdaságtan eszközrendszerét felhasználva hasonlítanak össze két azonos társadalmi helyzetben lévő csoportot, amelyek közül az egyik – szakszóval kifejezve – valamilyen kezelést kapott, míg a másik nem, és, hogy előbbi esetében volt-e valamilyen rövid- vagy hosszútávú hatás.

Az említett három kísérleti közgazdász elsősorban a különböző

kutatási, egészségügyi és mikrohitelezési módszerek és beavatkozások hatásaira összpontosítottak.

Michael Kremer például vizsgálta, hogy Afrikában a gyerekek féregtelenítése, vagy éppen az ivóvíz fertőtlenítése milyen hatással van a későbbi felnőttkori életesélyeikre, hosszútávú jövedelmükre, Banerjee és Duflo írt is egy nagyon nagy hatású könyvet a témáról. De azt is vizsgálták például, hogy az egyébként a malária elleni védekezés egyik remek eszközének számító vegyszerrel átitatott szúnyoghálónak piaci alapon történő elterjesztése az érdemesebb-e, vagy kell-e rá kedvezményt adni. A tanulmányok utóbbit találták hatékonyabbnak, hogy az egész társadalmat segíteni kellene az első használtban, ezzel rávéve az embereket a későbbi alkalmazásra, jegyezte meg a szakember.

Oviedo, 2019. október 14.
2015. október 23-án a spanyol Asturias Hercegnője Díj kiosztóján készült kép Esther Duflo francia közgazdászról a spanyolországi Oviedóban. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia 2019. október 14-i stockholmi sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy Esther Duflo, Abhijit Banerjee indiai közgazdász és Michael Kremer amerikai közgazdász megosztva nyerte az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat.
MTI/EPA/Chema Moya
Oviedo, 2019. október 14. 2015. október 23-án a spanyol Asturias Hercegnője Díj kiosztóján készült kép Esther Duflo francia közgazdászról a spanyolországi Oviedóban. MTI/EPA/Chema Moya

Számtalan vizsgálataik során találtak persze olyan módszert, amely rendkívül hatásosnak bizonyult, amivel kevés költség mellett nagy eredményeket lehetett elérni, lásd féregtelenítés vagy szúnyogháló, de emellett volt olyan eszköz, amelynél azt találták, hogy nagyon kicsi a hatása, mint például a mikrohitelezés: nagyon alapos, rendkívül mély, és komoly ökonometriai eszközöket igénylő módszerekkel jutottak arra, hogy ezeknek csekély a hatása, miközben a különböző fejlesztési szervezetek elég jelentős összegeket költöttek arra, hogy az említett mikrohitelezést alkalmazzák – ismertette az InfoRádiónak az MTA tudományos főmunkatársa, nyomatékosítva, hogy nem maga a módszer nem jó, inkább csak arról van szó, hogy ha egyéb beavatkozásokkal, képzéssel, mentorlással nem párosul, akkor önmagában nem fogja hosszútávon enyhíteni a szegénységet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Európai Tanács-elnök Budapesten: sikerült egyetértésre jutnunk abban, mit akarunk együtt tenni a versenyképességért

Az EU-csúcstalálkozóra érkező Charles Michel újságírók előtt hangsúlyozta: az unió versenyképességének erősítését célzó Draghi-jelentés kiváló alapot jelent a témában, az abban foglalt ajánlások világosak és egyértelműek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.08. péntek, 18:00
Stumpf István
egyetemi tanár, korábbi alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, az NKE John Lukács Intézet Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója
Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Szaporodnak a gondok Ukrajna körül, Putyin tárgyalna Trumppal - Háborús híreink pénteken

Egyre terjednek azok a felvételek, melyeken az látható, hogy az ősöreg orosz Szu-25-ös csatarepülőgépek már egészen közel merészkedhetnek az ukrán célpontokhoz anélkül, hogy a légvédelem veszélyeztetné őket. A gondokat tetézi, hogy a Donbaszban és Kurszkban is haladnak előre az orosz csapatok, ráadásul Lengyelország is lemondott egy Mig-29-es vadászgépeket tartalmazó szállítmányt. Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitottnak mutatkozott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal a háború lezárásáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×