1919 őszén két miskolci villamosmérnök, Szabó Miklós és egy Mátéffy József alapította a gyárat, és csak 1924-ben költöztették Budapestre. A céget a II. világháború után államosították, majd a kilencvenes évek elején privatizálták. A vállalatot két és fél éve, 2017 közepén vásárolta meg Szabó Gergő és üzlettársa.
A cég eredetileg alapvetően kisfeszültségű kapcsolóberendezések, transzformátorok gyártásával foglalkozott, érdekesség, hogy a 30-as években az alapítók egy középhullámú fadobozos rádiót is gyártottak. Mostanra a társaság a berendezésgyártás irányába is elmozdult, ez a tevékenység az új tulajdonosok belépésével folyamatos bővülést mutat. „Már az idei évben volumenét tekintve nagyobb lesz, mint az alaptevékenység, jövőre pedig valószínűleg kétharmadát fogja a berendezésgyártás adni a bevételnek” – mondta az InfoRádióban a tulajdonos-ügyvezető.
Ettől még a Ganz KK-nak az alaptevékenységén nem is szeretnének változtatni, a gazdasági-pénzügyi megfontolásokon túl az az előző tulajdonosi körtől is úgy vették át a társaságot, hogy fényesítsék tovább a cég logóját mind átvitt, mind pedig direkt értelemben, ami Szabó Gergő szerint egyrészt lehetőség, másrészt óriási megtiszteltetés és kötelezettség. Emellett azonban a piaci kihívásoknak is meg kell tudni felelni.
A Ganz ma is hívó szó, a tulajdonos szerint ez a név a magyar ipartörténet nagyon masszív bástyája. Talán nem csillog úgy, mint ötven évvel ezelőtt, de ez a név mint minőségi elvárás kötelezi az ezt a nevet használó cégeket. A száz százalékban magyar társaság magyar termékeket gyárt elsősorban a hazai piacra, de jelentős a kivitel is, például az exszovjet országokba, a szomszédos országokba, vagy Olaszországba is, de a legtávolabbi partner a Dél-Afrikai Köztársaság.
Szabó Gergő az idén nagyságrendileg másfél milliárd forint körüli árbevételre számít, és erősen fejlődő tendenciát mutat a cég forgalma. Ha ezt a számot elérik, az ötvenszázalékos bővülést jelent majd 2018-hoz képest, egy évvel korábban pedig a mostani bevétel nagyjából harmada állt rendelkezésre.
„Remélem, hogy a következő év még jobb lesz, kiváló lehetőségek állnak előttünk,
ezért azt gondolom, hogy ez a bővülés a jövő évben is fenntartható lesz” – mondta az ügyvezető.
Igyekeznek innovatív megoldásokat alkalmazni, ez az alaptevékenység kapcsán nehezebb, az igazán komoly fejlesztések az automatizálási és a vezérlési szinteken történnek meg. Próbálják a funkciókat javítani, újakat hozzáadni, igyekeznek az alaptermékeiket távmenedzselhetővé, távfelügyelhetővé tenni. A berendezésgyártásban pedig olyan termékfejlesztésekben vesznek részt partnerként, amelyek új perspektívákat nyitnak a cég előtt is.
A szakemberhiány ugyanúgy sújtja a vállalatot, mint bármelyik más, a régióban működő versenytársat. Jelenleg 150 ember dolgozik a cégnél, és Szabó Gergő úgy látja,
olyan előnyöket tudnak kínálni a munkavállalóiknak, amelyeket egy multicég, egy nagy méretű struktúra nem tud nyújtani.
„A cégméret megosztott feladat-végrehajtásokat feltételez. Előfordul, hogy egy saleses nem pusztán a termékek értékesítésével foglalkozik, hanem beszáll egy kicsit a termékfejlesztési folyamatba, véleményt alkot arról, hogy például a marketing jó úton jár-e. Azt várjuk el, hogy ne egy nagy rendszer egyszerű fogaskerekei legyenek a munkatársaink, hanem igazából általuk legyen a rendszer élő, lüktető és folyamatosan előrelépő” – mondta Szabó Gergő.
Hátrányként említette a budapesti székhelyű cég a központi régióban támogatásokra nem nagyon pályázhat, egy vidéki régióban sokkal jelentősebb erőforrások állnának rendelkezésére. A tulajdonos-ügyvezető szerint ebben jó lenne változást elérni, hogy azért, mert valaki a központi régióban van, ne kerüljön hátrányba.
„Nem pusztán a területi kérdéssel kellene foglalkozni, hanem iparáganként vagy tevékenységi körönként célszerű lenne megvizsgálni azt, hogy az adott iparág vagy tevékenység milyen fejlettségi szintű, és ehhez kellene rendelni erőforrásokat” – mondta Szabó Gergő.