Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond a Mercedes-Benz Academy, a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. új képzési központjának átadási ünnepségén Kecskeméten 2018. október 26-án.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

A Daimler és a Bosch vezetőivel tárgyalt Palkovics László

Az innovációs és technológiai miniszter Stuttgartban találkozott a két cég vezetőivel, utána pedig azt mondta, erősebb együttműködésre törekszik a Daimlerrel és a Bosch-sal a magyar kormány.

A Kecskeméten Mercedes-gyárat üzemeltető Daimlerről megjelentek hírek, amelyek szerint a társaság már nem bízik Magyarországban, holott "ez nem így van, a beruházás folytatódik" - mondta a miniszter az MTI-nek adott interjúban.

Mint mondta, az új meghajtási technológiák és új gyártási megoldások megjelenése Kecskeméten a helyi felsőoktatásban is változtatásokat is kíván, ezért tovább erősítik a digitalizáció és az ipar összekapcsolódása révén kialakuló úgynevezett 4.0-ás iparral kapcsolatos tevékenységet a Neumann János Egyetemen.

A Magyarországon csaknem 15 ezer embert foglalkoztató Bosch-sal a mesterséges intelligencia és a kvantummechanika területén is elmélyül az együttműködés, az egyik legjelentősebb baden-württembergi felsőoktatási intézmény, a Tübingeni Egyetem (Eberhard Karls Universität Tübingen), valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bevonásával.

Palkovics László felidézte, hogy 2014-ben éppen Stuttgartban, a Bosch székhelyén kötöttek megállapodást a társaság szempontjából is fontos iparpolitikai lépésekről, amelyek a többi között a zalaegerszegi ZalaZone járműipari tesztpálya megépítésével és a duális mesterképzés rendszerének fejlesztésével kapcsolatosak.

Hozzátette:

"amit akkor vállaltunk, azt teljesítettük, és a Bosch is teljesítette saját vállalását",

amit a társaságánál Budapesten dolgozó fejlesztőmérnökök számának folyamatosan növekedése is mutat. A miniszter a baden-württembergi fővárosban megbeszélést folytatott Theresa Schopper tartományi államminiszterrel, a Zöldek politikusával, a magyar-baden-württembergi vegyes bizottság társelnökével, akivel tárgyaltak arról is, hogy a testület ne kétévente, hanem gyakrabban ülésezzen, mert az együttműködés intenzitásához képest a két év "kicsit túl hosszú idő". Megállapodásuk szerint a bizottsági munkacsoportok sűrűbben, várhatóan negyedévente tekintik majd át a közös ügyeket.

A megbeszélés napirendjén energetikai ügyek is szerepeltek, valamint a magyar és a baden-württembergi egyetemek együttműködésének új lehetőségei az Európai Unió kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási keretprogramja, a Horizont 2020, és a programot a következő - 2021-ben kezdődő - hétéves EU-s költségvetési ciklusban felváltó új támogatási program révén.

Címlapról ajánljuk
„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

„Narkoterrorista rezsim” – Rezsimváltás lehet Amerika valódi célja?

Az Egyesült Államok újabb lépéssel fokozza a nyomást Nicolás Maduro rendszerére: szankciókat jelentett be a venezuelai elnök családja ellen, lefoglalt egy olajtankert és további, szankcionált hajók vannak veszélyben. Washington szerint az ország vezetése „narkoterrorista rezsim és el kell szigetelni”.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Wambach: A magyar gazdaságban a legtöbb területen aggasztó a helyzet

Achim Wambach, a Leibniz Centre for European Economic Research (ZEW Kutatóintézet) igazgatója és a Mannheim Egyetem professzora szerint a magyar gazdaság elmúlt évekbeli stagnálását több különböző tényező (EU-s források hiánya, egyes szektorok túlszabályozása, külkereslet csökkenése) okozza, a trendek pedig hosszú távon sem biztatóak. A közgazdász a Portfolionak adott interjújában arról is beszélt, hogy Magyarország sokat profitálhatna az európai értékláncok földrajzi átrendeződéséből, ehhez azonban kiszámíthatóbb szabályozási környezetre és gazdaságpolitikára lenne szükség. Wambach véleménye szerint Közép-Európa és Magyarország gazdasági jövője a jó minőségű oktatásban és a kutatás-fejlesztésben van, a régió ugyanis csak ezen keresztül tud majd meghatározóvá válni bizonyos gazdasági területeken és a korábbinál szervesebb módon bekapcsolódni a nemzetközi ellátási láncokba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×