eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Nyugdíjas férfi pihen meg séta közben a Margitsziget virágoskertjének padján a novemberi napsütésben. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba

Változás jöhet a nyugdíjkorhatárban

A jövő nyugdíjasai tovább fognak dolgozni, lesz olyan ország, ahol a korhatár 70 év felett lesz.

A nyugdíjak finanszírozásának fenntarthatóságában a legfontosabb kérdés a munkaerőpiacon és a nyugdíjban eltöltött évek közötti megoszlás lesz - derül ki egy, az OECD közelmúltban megjelent tanulmányából, amelyet a napi.hu ismertet. A jelenlegi jogszabályokban rögzített korhatáremelések vélhetően elégtelenek lesznek a rendszer egyensúlyban tartásához, ráadásul a nyugdíjjuttatások is várhatóan alacsonyabbak lesznek a jelen nyugdíjaknál.

Az öregségi nyugdíjkorhatár emelése az OECD tagállamaiban a 2017 közepéig ismert jogszabályok alapján átlagosan lassan körülbelül három évvel fog emelkedni az 1940-ben születetteknek megállapított 63 évről 66 évre az 1990-es években születettek számára. A legnagyobb ugrás azokban az országokban lesz, ahol a nyugdíjba vonulás korhatárát a várható élettartamhoz kötötték.

Az 1940-es és az 1996-os (a munkaerőpiacra most belépő) generáció esetében a 65 éves kornál várható élettartam várhatóan átlagosan 6,5 évvel emelkedik. Az OECD tanulmánya azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy bár több tagállam megemeli az öregségi nyugdíjkorhatárt, a jelenleg ismert jogszabályokban rögzített korhatárváltozás alacsonyabb annál, mint ami az aktív és a nyugdíjas életperiódus közötti egyensúly fenntartásához szükséges lenne. Az 1940-es és az 1996-os generációk között ugyanis a nyugdíjban töltött évek közel 10 százalékkal emelkednek. Ez azt jelenti, hogy az egyensúly megtartásához az 1996-os generációnak a nyugdíjkorhatára átlagosan 67,2 évnél kellene hogy legyen szemben a jelenlegi jogszabályokból adódó 65,8 helyett.

A tanulmány szerint a jövőbeli öregségi nyugdíjkorhatár csak Kolumbiában, Franciaországban, Görögországban, Luxemburgban, Szlovéniában és Törökországban marad 65 év alatt. A tagállamok közül 18-ban lesz 65 év a nyugdíjkorhatár - köztük Magyarországon is -, Dániában, Olaszországban, Hollandiában viszont 70 év fölé emelkedik a következő ötven évben.

Az idősödő társadalmakban a nyugdíjrendszerek egyensúlyban tartásának egyik lehetséges velejárója a bruttó helyettesítési ráták csökkenése. Ez az 1996-ban születettek esetében az öregségi nyugdíjkorhatárnál várhatóan 21 OECD-országban esik, 10-ben emelkedik, míg a többi országban szinten marad. Az OECD-ben a helyettesítési ráta átlagosan várhatóan 6 százalékponttal csökken, ami azt jelenti, hogy az 1996-ban születettek korábbi keresetük arányában számított nyugdíja átlagosan 10 százalékkal lesz alacsonyabb, mint az 1940-es generációé. Ez azonban nagy szórást mutat a tagállamok között.

Hazai helyzet

Magyarország is azon OECD-tagállamok közé tartozik, ahol 65 évre emelkedik fokozatosan 2022-ig a nyugdíjkorhatár és egyelőre nincs is jogszabályban rögzítve további korhatáremelés. Csakhogy legutóbb az Eurostat tanulmánya hozta ki, hogy hazánkban 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az elöregedés ne csökkentse jelentősen a nyugdíjasok életszínvonalát. Ez abból adódik, hogy idén minden hatodik, 2030-ban viszont már minden negyedik magyar 65 évesnél idősebb lesz; a nyugdíjkor küszöbén várható további élettartam jelenleg 21 év a hölgyek és 16 év a férfiak esetében, s e hosszú inaktív élettartam kétévente átlagosan egy hónappal tovább növekszik mindkét nem esetében; történelmi mélypontra zuhan az ugyanebben az időszakban munkaképes korba lépő fiatalok száma - vagyis sokkal kevesebb lesz a járulékfizető.

Címlapról ajánljuk

Tényleg megvan a válasz az ősi piramisok titkára?

A Nílus egy mára teljesen eltűnt, ősi mellékága mentén épültek fel az ókori egyiptomi piramisok, köztük a híres gízai piramis, több mint négyezer éve - állapította meg a piramisok építésének rejtélyét kutató amerikai kutatócsoport.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Így függ össze az e-autó piac átalakulása és az ESG térnyerése

Így függ össze az e-autó piac átalakulása és az ESG térnyerése

Hívjuk bárhogy is, a fenntarthatósági, ESG tényezők mára elválaszthatatlan részeivé váltak a vállalati stratégiáknak. Ezen belül is fontos az e-autók térnyerése, ám e téren újabb paradigmaváltás következett be: a kínai e-autók immár a magyar piacon is tarolnak. De vajon az ázsiai cégek is ugyanolyan környezettudatosak ESG téren, mint nyugati versenytársaik? Miért szó szerint lényeges az ESG Lényegességi Jelentése, és mit jelent mindez egy környezettudatos cégvezető számára?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×