Madár István kiemelte: szemmel láthatóan nagyon korlátozottan hat a magyar gazdaságra az európai lassulás. Az első negyedévben nagyon gyors volt a növekedés, de a második negyedévi havi részadatok is bizakodással tölthetik el az elemzőket.

A magyar gazdaságot három tényező húzza – magyarázta a szakértő. Egyrészt a beruházás-növekedés igen gyors, ezeket részben uniós forrásból támogatják, de a magánszektor is gyorsan emeli a kapacitásbővítési tempóját. Másrészt a lakossági fogyasztás is gyorsan bővül. Harmadrészt az export sem lassult, sőt a tavalyi évhez képest kifejezetten jó ipari termelési számok láthatók.

Az Európai Bizottság és a piaci előrejelzők által tapasztalt lassulás mindössze arra „elegendő”, hogy az év eleji 5 százalék feletti növekedést éves átlagban 4,4-re mérsékeljék – hangsúlyozta a Portfolio elemzője.

Az államigazgatás felől gyakran érik kritikák a bizottságot, miszerint előrejelzéseivel a magyar gazdaság után kullog, hiszen nem veszik figyelembe kellő súllyal a gazdaságfehérítő intézkedéseket. "A testület ritkán ad ki előrejelzést, ezért várható, hogy egy kicsit mindig le vannak maradva" – vélekedett a kérdésről Madár István. Ráadásul a gazdaságfehérítésnek nem feltétlenül kell jelentkeznie a növekedésben, hiszen csak annyit tesz a KSH ilyenkor, hogy a szürke helyett a fehér gazdaságban jelenít meg bizonyos gazdasági tevékenységeket - tette hozzá a szakértő.