Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Rossz hírek érkeztek a kedvelt magyar gyümölcsről

A tavalyi rekord után idén jóval kevesebb alma teremhet – számolt be az InfoRádiónak a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ledó Ferenc szerint a mostani idényben 500 ezer tonna gyümölcs teremhet, de az átlagos minőséget még nem lehet megállapítani.

A tavalyi évben rekord mennyiségű alma termett nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte, így még mindig jelentős tárolt almakészletek vannak, főként Lengyelországban és Németországban, ismertette az InfoRádiónak nyilatkozó Ledó Ferenc.

Idén viszont

lényegesen kevesebb termés várható,

mint a tavalyi évben, amikor 850 ezer tonna körüli alma termett. A szakember rámutatott, a hozamot időjárási tényezők befolyásolják, egyes esetekben a fagyok voltak káros hatással a gyümölcsre, de a virágzás idején volt az úgynevezett légköri aszály is. Emiatt nagyon

nagy volt a természetes gyümölcshullás,

magyarázta a zöldség-gyümölcs terméktanács elnöke.

A termelők jelenleg a sok csapadék miatt az úgynevezett ventúriás varasodással (ez a gombafertőzés a lombozatot és a termést károsíthatja – szerk. megj.) küzdenek. "Sokszor a nagy és rendszeres esők miatt nem tudnak úgy védekezni, a növényvédelmet megvalósítani, s emiatt a minőséggel lehet gond" – tette hozzá a szakember.

A szezon azonban nem fog változni, a nagyon korai almák július végén, augusztus elején várhatók, az igazi minőségi gyümölcsök pedig augusztus 20-a körül. Idén országosan – a 25 ezer hektárról –

500 ezer tonna körüli almatermés várható.

"Nagyon szórt a kép országosan ültetvényenként, hogy mi várható, ezért becsülni is most nagyon nehéz, hogy hol mennyi lesz".

Az elnök megjegyezte, az ipari almára, hasonlóan a meggyhez, előírták a szerződési kötelezettséget, amely alapján a feldolgozóknak a feldolgozásra szánt alma 60 százalékára augusztus 1-ig le kell szerződniük a termelővel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×