Infostart.hu
eur:
390.27
usd:
337.19
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Gyártósor a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában 2015. március 25-én. A gyárban három éve kezdték meg a B-osztályú, 2013-ban a CLA, majd 2015-ben a CLA Shooting autók gyártását.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Itt a dízelbotrány újabb bombája, 700 ezer kocsit érinthet

Meg nem engedett szoftveres kikapcsoló funkciót azonosítottak be az Euro 5-ös besorolású OM 651 Mercedes-dízelmotormodellek emissziós értékeket szabályozó rendszerében. 

A Daimler konszernnek hatvanezer Mercedes-Benz GLK 220 típusú dízelmotoros autót kell azonnali hatállyal visszahívnia szervizekbe átalakításra a német Bild am Sonntag lap értesülése szerint.

A német szövetségi közlekedési minisztérium hírügynökségi megkeresésre adott tájékoztatása alapján a német szövetségi gépjármű-felügyelet, a Kraftfahrtbundesamt (KBA) meg nem engedett szoftveres kikapcsoló funkciót azonosított be az Euro 5-ös besorolású OM 651 dízelmotormodellek emissziós értékeket szabályozó rendszerében.

A Daimler közölte, hogy a kifogásolt szoftveres funkciót nem tartja szabályellenesnek, ezért fellebbezéssel él

a minisztérium visszahívási rendelkezésével szemben. A KBA által megkövetelt szoftveres átalakítást azonban a Daimler mindettől függetlenül végrehajtja és a továbbiakban is a legmesszebbmenőkig együttműködik a hatósággal.

A KBA által kifogásolt szoftveres funkció állítólag késlelteti a motor hűtőrendszerében az üzemi hőmérséklet elérését, és ezáltal a szabványos mérési eljárás során a megkövetelt határérték alatt tartja a motor nitrogén-oxid-kibocsátását.

A minisztérium visszahívási rendeletéről elsőként beszámoló Bild am Sonntag értesülése szerint az emissziós értékeket szabályozó rendszerrel szemben emelt technikai kifogás a Mercedes-Benz C és E osztályú modelljeire is kiterjedhet, és akár 700 ezer járművet is érinthet.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×