eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Recepciós a Huawei kínai távközlési vállalat kiberbiztonsági központjában, a Kuangtung tartománybeli Tungkuanban 2019. március 7-én. A magántulajdonban levő Huawei jelenleg a világ második legnagyobb okostelefon-gyártója és a vezető a távközlési berendezések piacán.
Nyitókép: MTI/AP/Kin Csöung

Felboríthatja a globális beszállítói láncot a Huawei elleni amerikai lépés

Érzékenyen érintheti a kínai Huawei Technologies mobil távközlési berendezés gyártót, de a globális beszállítói lánc felborításával kétélű fegyvernek bizonyulhat az amerikai távközlési hálózatok védelmére kiadott elnöki rendelet.

Donald Trump amerikai elnök szerdán elnöki rendeletet írt alá az Egyesült Államok telekommunikációs hálózatainak védelméről.

A rendelet széles körű felhatalmazást ad az amerikai kormányzatnak arra, hogy megtiltsa amerikai telekommunikációs vállalatoknak az üzletkötést olyan külföldi alkatrészgyártókkal, amelyek nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek.

Felhatalmazza egyúttal a kereskedelmi minisztert, hogy állítson le minden olyan, kommunikációs technológiákat is magában foglaló beszerzést, amely külföldi kormányzatokkal kapcsolatban álló cégekhez köthető.

Az elnöki rendelet konkrét céget vagy technológiát nem tartalmaz, de Washingtonban már jelezték, hogy

a Huawei mintegy hetven érdekeltségével együtt felkerülhet a"feketelistára".

A kínai ZTE vállalattal szemben egy korábban hozott hasonló intézkedés kis híján csődbe sodorta a céget.

A kínai Huawei Technologies tavalyi 105 milliárd dolláros (721 milliárd jüan) forgalmával a világ legnagyobb mobil távközlési berendezés gyártója. Évente mintegy 70 milliárd dollárt fordít alapanyagok és alkatrészek beszerzésére világszerte, ebből 11 milliárd dollár értékben vásárol amerikai cégektől alkatrészeket - olyan nagy cégektől, mint a Qualcomm, az Intel Corp vagy a Micron Technology Inc -, amelyet a szankciók esetén elveszítenének.

Másrészről az amerikai vállalatok maguk is - mint például az Apple - ellenlépésekkel kellene hogy számoljanak legnagyobb piacukon, Kínában.

A Huawei elleni amerikai intézkedések számos ázsiai és európai beszállító céget is hátrányosan érintenének, ha a kínai vállalat termelése visszafogására kényszerülne.

Az amerikai bejelentésre például a Huawei nagyobb beszállítóinak részvényárfolyama nagyot esett szerte Ázsiában. A Samsung árfolyama két és fél, az SK Hynix árfolyama három és fél százalékkal, a kínai Luxshare Precision Industry árfolyama hat százalékkal esett.

A beszállítók mellett szorult helyzetbe kerülhetnek az 5G mobil hálózati projektek kivitelezési hajrájában a Huawei berendezéseire építő mobil szolgáltatók is. A szöuli NH Investment & Securities szakértője Doh Hyun-woo a Reuters hírügynökségnek elmondta:

az Egyesült Államok szövetségesei Washington haragjától tartva kénytelenek lesznek elállni a Huawei berendezéseinek a beszerzésétől.

"Ha a Huawei az amerikai alkatrészek hiányában nem fog tudni például hálózati szervereket gyártani, akkor a másoktól beszerzett alkatrészekre sem lesz szüksége" - mutatott rá a Reuters hírügynökségnek a Huawei számára integrált áramköröket szállító egyik vállalat szakembere. "Az okostelefonokkal nem így van, mert azokhoz túlnyomórészt saját maguk gyártják az áramköröket, de a hálózati szerverekkel és berendezésekkel más a helyzet" - mondta.

London felülvizsgálja a Huawei részvételét a brit 5G hálózat fejlesztésében

A brit kormány felülvizsgálja a Huawei kínai távközlési óriáscég szerepvállalását a brit 5G távközlési hálózat kiépítésében - közölte csütörtökön a Downing Street.

Theresa May miniszterelnök hivatalának szóvivője szokásos napi sajtótájékoztatóján, a Huawei nagy-britanniai fejlesztési részvételét és a kínai cég elleni új amerikai kereskedelempolitikai lépéseket firtató újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: a kormány a Huawei szerepvállalásával összefüggésben vizsgálatot indított annak meghatározására, hogy mi legyen a brit 5G hálózat fejlesztésének megfelelő szakpolitikai iránya.

A szóvivő részletek nélkül hozzátette: amint a vizsgálat eredményéről szóló bejelentés elkészül, a média- és távközlési ügyekért felelős tárca vezetője tájékoztatja a parlamentet.

A múlt hónap végén belpolitikai botrányt okozott Nagy-Britanniában, hogy kiszivárgott a kormány nemzetbiztonsági tanácsának döntése, amely szerint a Huawei a brit 5G hálózat "nem központi" infrastrukturális elemeinek beszállítójaként "korlátozott" szerephez juthat a fejlesztésben.

A döntést hivatalosan nem cáfolták, viszont a nemzetbiztonsági tanács elnöke, Sir Mark Sedwill vezetésével belső vizsgálat indult annak kiderítésére, hogy ki a felelős az értesülés kiszivárogtatásáért.

A testület nem nyilvános döntéséről a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap számolt be április végén nagy terjedelemben.

A nemzetbiztonsági tanács tagjai kötelesek titoktartási esküt tenni, és ha a testület üléseiről bizalmas értesüléseket szivárogtatnak ki, azzal törvénysértést követnek el.

Theresa May május 1-én menesztette Gavin Williamsont a védelmi miniszteri tisztségből, miután a vizsgálat Williamsont találta felelősnek a kiszivárogtatásért.

Williamson folyamatosan cáfolja, hogy ő vagy stábja lett volna a kiszivárogtatás forrása.

A minap a Scotland Yard közölte: nem talált olyan bizonyítékot, amely rendőrségi eljárást indokolna a kiszivárogtatási ügyben.

Csütörtökön, nem sokkal a Downing Street bejelentése előtt a Henry Jackson Society nevű konzervatív londoni külpolitikai elemzőműhely

tanulmányt tett közzé, amely szerint a Huaweit teljesen ki kellene zárni a nagy-britanniai 5G hálózat fejlesztéséből, mivel a cég működésére "a kínai állam gyakorol befolyást".

A tanulmány "kockázatokkal járó döntésnek" nevezi, hogy a brit nemzetbiztonsági tanács hozzájárult a Huawei korlátozott részvételéhez a fejlesztésben. Az elemzőcég szerint nincsenek ugyan bizonyított esetek arra, hogy a vállalat a kínai kormány számára kémkedett volna, ennek ellenére azonban "az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni" a céggel szemben.

A Henry Jackson Society csütörtöki tanulmányának bevezetőjét Sir Richard Dearlove, a brit külső hírszerzés (MI6) volt vezérigazgatója írta, megállapítva: a Huawei részvétele a brit 5G hálózat kiépítésében potenciális kockázatot jelentene Nagy-Britanniára.

Dearlove szerint a kínai kormány a rendelkezésére álló fejlett technológiai kapacitásokat nemcsak a kínai lakosság "szélsőséges mérteket öltő és egyre fokozódó" ellenőrzésére, hanem globális méretekben zajló, agresszív hírszerzési műveletekre is felhasználja.

Az MI6 volt vezetője szerint "a kommunista kínai államnak" nincs olyan eleme, amely a kommunista párt vezetésének ellenőrzésétől mentesen tudna működni. Éppen ezért egyszerűen nincs szükség annak a kockázatnak a vállalására, hogy Kína a maga előnyére kiaknázhassa a jövőbeni brit távközlési rendszerek működését - fogalmaz előszavában a volt brit hírszerzőfőnök.

A legnagyobb brit mobiltávközlési cégek, köztük a Vodafone, az EE és a Three azonban eddig is a kínai vállalattal együttműködve fejlesztették 5G hálózatát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×