eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Nébih

Óriási veszély fenyeget a Balatonon

Már havi egymillió forintos fizetéssel sem lehet munkaerőt találni a tóparti vendéglátóhelyekre.

Küszöbön a balatoni nyári szezon, és a vendéglátók már most kétségbe vannak esve, nem tudják még, lesz-e aki dolgozik majd a part menti büfékben, éttermekben, szállóhelyeken. Hiába ígérnek több százezres, olykor milliós fizetéseket, képtelenség embert találni - derül ki a Pénzcentrum összeállításából.

A Balaton idegenforgalmi régió hazánk második legnépszerűbb turisztikai célterülete, évente több millió magyar és külföldi turista keresi fel, de hiába a sok vendég, nincs, aki kiszolgálja őket, alig lehet rávenni a magyarokat, hogy a Balaton partján dolgozzanak és kiszolgálják ezt az embermennyiséget.

Tavaly már több vendéglátóegység a szezon közepén kénytelen volt bezárni, mert nem volt, aki dolgozzon a büfékben, éttermekben, de még a szállodák is komoly bajban voltak a szezon kezdetén, hiszen a képzett, vagy akár csak dolgozni akaró vendéglátóipari munkások jelentős hányada már elhagyta az országot a jobb fizetés és jobb munkakörülményekért cserébe.

A portál több tulajdonost megszólaltatott, egy siófoki étteremtulajdonos azt panaszolta, hogy a Facebook-hirdetése több ezer emberhez eljut, mégsem jelentkezik senki. Tavaly volt olyan étterem, amely az interneten legalább húsz helyen hirdette az üres állásokat, mégsem akadt jelentkező.

A nagyobb éttermek akár havi 800 ezer-1,2 millió forintot is kínáltak internetes hirdetéseikben egy szakácsnak havonta

- plusz szállást és ellátást -, a szakképzett pincérek pedig 500-700 ezer forinttal kalkulálhattak jobb helyeken. Papírt sem kértek, csak a tapasztalatot, ennek ellenére küszködnek a helyek, nemcsak az éttermek, hanem a panziók, szállodák is.

A problémát a munkaközvetítők is felismerték, a tavalyi siófoki rendhagyó állásbörzén 11 cég, több mint 150 állásajánlattal érkezett.

Két hónapnyi megfeszített, de jól jövedelmező munka jól hangzik, de az Ausztriában, Németországban dolgozó magyar szakemberek ennyi időre nem jönnek haza. Akik síterepeken helyezkedtek el októberben, azokra sem lehet számítani, hiszen nyugaton is akkora a munkaerőhiány, hogy a tulajdonosok ott tartják az embereket nyárra is, még ha nincs is munka, mert félnek attól, hogy nem mennek vissza, és nélkülük nem tudják majd elkezdeni a szezont.

A megkérdezett szakemberek szerint még tovább kell emelni a béreket, hiszen hiába az egy-egy kiugróan sok pénzt ígérő hirdetés, összességében a vendéglátósok még mindig az átlag alatt keresnek. Ám ennek határt szab a vállalkozások jövedelmezősége, mely az elmúlt évek növekvő vendégforgalmának köszönhetően javult, de még mindig van hová fejlődnie.

A másik fontos kérdés, hogy két hónapos nyitvatartásra nem lehet üzleti modellt építeni. Hosszú távú, átlátható és normális munkakörülményeket kell biztosítani, és aki így tesz, az meg fogja találni a saját munkaerejét. Szezonhosszabbításra lenne szükség, hiszen a télen külföldön dolgozó szakképzett magyar munkaerőnek májustól szeptember végéig, 4-5 hónapra már érdemes lenne hazajönnie.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×