Infostart.hu
eur:
379.24
usd:
321.84
bux:
131410.29
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Flickr / Juan Carlos Martins

Magyarország tulajdonrésszel szállna be a horvát LNG-bizniszbe

Bizonyos feltételek mellett Magyarország 25 százalékos tulajdonrészt vásárolna a Krk-szigeti LNG-terminálban (cseppfolyósított földgáz-terminál).

Erről Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energiaügyi miniszter beszélt a Nova TV kereskedelmi csatorna vasárnap esti híradójában. Mint mondta, néhány héttel ezelőtt érkezett meg Zágrábba a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) egy szándéknyilatkozat, amelyben az állt, hogy Magyarország kész 25 százalékos tulajdonrészt vásárolni a terminálban. Kiemelte továbbá, hogy jelenleg folynak a tárgyalások a felek között.

Reményét fejezte ki, hogy a következő hónapokban és években nőni fog az érdeklődés a tulajdonrész megvásárlása, valamint a kapacitások lefoglalása iránt.

A miniszter szerint a tárgyalásoktól és a kapacitások megvásárlásától is függ, hogy Magyarország szerezhet-e tulajdonrészt a terminálban és miként.

A horvát kormány januári döntése szerint százmillió euróval (31,8 milliárd forint) támogatja a krki LNG-terminál megépítését: 50 millió euróval 2019-ben és további 50 millió euróval 2020-ban.

A Kvarner-öbölbe tervezett terminál 2021-ben kezdi meg működését, és a projekt 234 millió euróba kerül, ebből csak maga az úszó LNG-terminál (FSRU) 160 millió euróba.

A projektet az európai uniós Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) koordinációs bizottsága 2017. februári döntése szerint 101,4 millió euróval támogatta. A fennmaradó összeget - 32,6 millió eurót - a horvát kormány által elfogadott finanszírozási terv szerint az LNG Hrvatska vállalat és az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) biztosítják.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszol. Tartson velünk percről percre!

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×