A 2018-as év több évtized óta az egyik leggyengébb évet hozta a hagyományos befektetési eszközöknél: 1901 óta ugyanis a tavalyi évben volt a legmagasabb a gyenge hozamot produkáló befektetési eszközök aránya – mondta az InfoRádiónak a Pénztárszövetség (Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége) elnöke. Az összes, a befektetési eredményekre ható külső tényező együttes hatása volt a negatív környezet, mínusz egy, mínusz két százalékos szektorszintű hozamokról van szó.

Kravalik Gábor hozzátette: gyenge negyedévek korábban is voltak, de ezek éves szinten kiegyensúlyozódtak.

2018-ban azonban a tőzsdék gyengébb teljesítménye mellett a hosszú távú állampapírok piaca is negatívan zárt.

A szakember egy példával illusztrálta a helyzetet.

"Ha valaki vesz egy hosszú távú megtakarítási formát, amelynek a végére, 20-30 év múlva van kamatígérvénye, de időközben újabb, kedvezőbb befektetési lehetőség érkezik, mondjuk egy olyan államkötvény, amely már magasabb hozamígérettel kecsegtet, akkor a hosszú távú, alacsonyabb hozammal rendelkező megtakarítási forma az előző időszakhoz képest negatív eredménnyel zár, hiszen nem lehet annyiért eladni".

Az MNB esetleges kamatemelése után a szakember szerint remélhetőleg a pénztárak is kedvezőbb képet fognak mutatni. "Annál is inkább, mert a pénztárak jelentős része igazodott a mostani kamatkörnyezethez, átalakította a befektetési struktúráját, rövidítette a befektetéseinek eszközeit, és így jobban tudja az éppen aktuális piaci környezethez alkalmazkodóvá alakítani. Ha a piac majd stabilizálódik, akkor ismét lehetőség nyílik hosszabb távú befektetési eszközöket vásárolni".

Az ÖPOSZ elnöke azt mondta, az MNB adatai szerint ugyanakkor másfél évtizedes távlatban 3,5 százalékos reálhozamot értek el a pénztárak. Kravalik Gábor hangsúlyozta, ez is azt támasztja alá, hogy ezek a befektetési eszközök ilyen hosszú távon mutatják meg hatékonyságukat.