eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Villamosszerelvény a Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti vonalszakaszon az Oktogonnál, a Teréz körúton 2017. november 22-én. Százharminc évvel ezelőtt Európában elsőként indult villamosjárat Budapesten. A Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti egy kilométer hosszú villamosvonal 1887 novemberében készült el.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Ennek a számnak nem fognak örülni a budapestiek

Kétszáz vizsgált világváros közül mindössze hat olyan van, ahol jobban nőtt a dugóban töltött órák száma egyetlen év alatt, mint Budapesten.

Egy átlagos budapesti ingázó 162 órát töltött forgalmi dugóban 2018-ban - derül ki a Inrix kutatóintézet friss jelentéséből a g7.hu írása alapján. Ezzel a magyar főváros a 30. helyen áll egy 200 világvárost felvonultató listán. Tendenciáját tekintve a helyzet romlik, egy év alatt 11 százalékkal ugrott meg a szám, 2017-ben még 16 órával kevesebbet vesztegeltek a budapestiek a forgalom miatt - a romlást tekintve csak hat város teljesít rosszabbul Budapestnél, miközben a legtöbb városban javult a helyzet.

Bogotában a legrosszabb a helyzet, ott átlagosan 272 órát vesztegeltek dugóban. A dobogó második fokán Róma áll 254 órával, de Milánó és Firenze is bekerült a "legjobb" 15 közé.

Az Inrix az egyes országok estében azt is megpróbálta megbecsülni, hogy mindennek mekkora a gazdasági hatása. A kutatóintézet elemzésében felhívta a figyelmet, hogy ez nem könnyű vállalkozás, a rendelkezésre (nem) álló adatok miatt mindössze három országban vállalkoztak erre, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban:

  • az amerikaiak például 87 milliárd dollárt buktak tavaly azzal, hogy dugóban álltak, ami a teljes magyar GDP nagyjából 60 százaléka.
  • a briteknél ugyanez 7,9 milliárd font (2684 milliárd forint)
  • a németeknél pedig 5,1 milliárd euró (1622 milliárd forint) volt.

A legtöbbet a bostoniak veszítik a dugók miatt, ott egy sofőr átlagosan közel 2300 dollárt (645 ezer forintot) bukik el egy évben, de nem sokkal jobb a helyzet Londonban és Washingtonban sem.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×