Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Nyitókép: Pixabay

Hatalmas drágulást mértek néhány zöldségnél

A vöröshagyma és a fejes káposzta ára csaknem 70 százalékkal emelkedett, de a burgonyáért is csaknem 40 százalékkal kell többet fizetni.

Tavaly novemberben a mezőgazdasági termelői árak 4,4 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakkal összevetve. A növényi termékek ára 9,1 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékek ára 3,1 százalékkal csökkent - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A gabonafélék ára 13,4 százalékkal nőtt, ezen belül a búza ára 21,5, a kukoricáé 6,0 százalékkal.

A gyümölcsök ára 27,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül az alma ára számottevően, 42,8, a szőlő ára pedig 9,0 százalékkal lett alacsonyabb.

A körte felvásárlási ára csak 3,6 százalékkal, az egyéb friss gyümölcsöké átlagosan 17,3 százalékkal csökkent.

A zöldségfélék ára 37,9 százalékkal emelkedett. A paradicsom ára 12,3, a vöröshagymáé 68,7 százalékkal nőtt, az uborka 18,9, a fejes saláta 18,9 százalékkal, a sárgarépa 28,6, a karfiol 20,5 százalékkal, a fejes káposzta 65,5 százalékkal drágult.

A burgonya ára 38,7 százalékkal emelkedett.

Az élő állatok ára 1,3 százalékkal csökkent, ezen belül a sertésé 4,5 százalékkal, a vágómarháé 2,6 százalékkal visszaesett, a baromfié 1,0 százalékkal, a vágójuhé 5,3 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az állati terméke felvásárlási ára 6,6 százalékkal csökkent, ezen belül a tej ára 3,0, a tojásé 17,5 százalékkal esett tavaly novemberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×