Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Nyitókép: Pixabay

Brutális a zöldség ára, és még hónapokig az is marad

Másfélszeres a drágulás a tavalyi rendkívüli meleg miatt és a szakértő szerint május eleje, a friss kínálat megérkezéséig nem is várható árcsökkenés.

A szélsőséges időjárási körülmények következtében a megszokottnál sokkal kevesebb zöldség termett idehaza, sőt, hagymából és gyökérzöldség-félékből Európa-szerte 25-30%-kal kevesebb termett - hívta fel a figyelmet az RTL Klub Híradójában Ledó Ferenc, a FruitVeb, Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

Búzából az átlagosnál 10%-kal kevesebbet takarítottak be 2018-ban, ami jelentősen megemelte a kenyér árát. A késői burgonya 44%-kal, a vöröshagyma 48%-kal, a fejes káposzta pedig 53%-kal drágult. A Terméktanács szerint hagymából például csak külföldi kapható Magyarországon.

Ledó Ferenc arról is beszélt, hogy a sárgarépa, a káposzta és a hagymafélék ára legkorábban a következő szezontól, május elejétől mérséklődhet, amikor megérkezik a friss kínálat a boltok polcaira, de ehhez az is kell, hogy az időjárás kevésbé szélsőségesen alakuljon, mint tavaly.

A Magyar mezőgazdaság című szakportál közben arról közölt összeállítást, hogy soha ilyen jó ára nem volt még itthon a vöröshagymának, és a magyar termelők nem tudják kielégíteni a hazai igényeket.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×