eur:
402.94
usd:
348.84
bux:
95317.22
2025. június 15. vasárnap Jolán, Vid
Frankfurt, 2018. szeptember 17.Az új 100 és 200 eurós bankjegyek bemutatása az Európai Központi Bank (EKB) frakfurti székházában 2018. szeptember 17-én. Az új bankjegyeket 2019. május 28-án bocsátják ki. (MTI/EPA/Armando Babani)
Nyitókép: MTI/EPA/Armando Babani

Újabb uniós pénzeket kaphatott Magyarország

Az elmúlt hetekben mintegy 260 milliárd forintnyi uniós átutalás történhetett meg az állam számláira Brüsszelből.

Szerdán robbant a hír, hogy tovább csúszhat az uniós támogatások kifizetése itthon, sőt egy névtelen európai bizottsági forrás a Reuters-nek azt mondta, elképzelhető, hogy idén semmit sem kap már Magyarország. Az államháztartási hiány folyamtosan nő az itthoni jelentős mértékű, megelőlegezett átutalások és a csak "csordogáló" brüsszeli átutalások különbözete miatt. Az első nyolchavi államháztartási deficit rekordmagasra, 1646 milliárd forintra futott augusztusig, a kormány ugyanis az uniós pályázatokra csaknem 1400 milliárd forintot előre kifizetett, Brüsszelből viszont szeptember közepéig utólagos megtérítésként csak 183 milliárd forint érkezett.

A folyamatosan frissülő brüsszeli kifizetési számláló azonban időközben 5,3 milliárd euróra ugrott - írta meg a Portfolio. A korábbi bizottsági és Pénzügyminisztériumi adatokból úgy kalkuláltak, hogy

az elmúlt hetekben mintegy 260 milliárd forintnyi átutalás történt Brüsszelből.

Ez arra utal, hogy a nyári egyeztetésekkel elsimított kérdésekben már ki tudtak küldeni számlákat a magyar hatóságok Brüsszelbe és azokra a szabályok szerinti részt (90%) ki is fizette az Európai Bizottság. Vagyis nem látszik Magyarország összes uniós támogatásának (horizontális) felfüggesztését fenyegető veszély, bizonyos programokban igenis jön a pénz Brüsszelből. A fő kérdés persze az a Portfolio szerint, hogy az egyeztetések sikeresen folytatódnak-e, mert az szükséges ahhoz, hogy a késő őszi hónapokban további nagy adag pénz érkezzen meg az állam számlájára.

A kormány minimális lehívási célja az idénre 1000 milliárd forint, ennek még közel felét kellene "behúzni" a következő három és fél hónapban.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Izraelben tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek az éjjeli iráni rakétatámadások után

Izraelben tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek az éjjeli iráni rakétatámadások után

Tízen meghaltak, kétszázan megsebesültek, és mintegy húsz embert keresnek a romok között az éjjeli iráni rakétatámadások után Izraelben - jelentette a helyi mentőszolgálat vasárnap reggel.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Megdöbbentő igazság derült ki az inflációról: nem az árrés okozta a nagy drágulást

Megdöbbentő igazság derült ki az inflációról: nem az árrés okozta a nagy drágulást

Az Európai Bizottság friss elemzése szerint a Covid-19 járvány és az orosz–ukrán háború által kiváltott válsághelyzetek idején a vállalati nyereségek átmenetileg jelentősen hozzájárultak az inflációhoz, különösen 2021-ben. Ugyanakkor a kutatás megállapította, hogy a nyereségnövekedés mögött nem árrés-emelések vagy piaci visszaélések, hanem termelékenységjavulás, beruházások és innováció álltak. Az infláció fő mozgatórugói továbbra is globális tényezők, mint az energiaválság és az ellátási láncok akadozása voltak. A „greedflation” fogalma így árnyaltabb megítélést igényel: a vállalatok nem torzították szándékosan a piacot, hanem válságreakcióként alkalmazkodtak a körülményekhez. A tanulmány készítői szerint a gazdaságpolitikai fókusznak nem profitellenes retorikára, hanem versenypolitikára, beruházásösztönzésre és hatékonyságjavításra kell épülnie.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×