Infostart.hu
eur:
388.64
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Nyitókép: Pexels

Sokan menekülnének ki a szerződéseikből

Már most visszaveti az új lakásépítések elindítását az áfa 2019-es visszaemelése - derül ki egy friss felmérésből.

Nem készültek fel az építőipari vállalkozások az újlakások iránti növekvő kereslet kielégítésére, egyre nehezebb kivitelezőt találni, a határidők kitolódnak, és az árváltozások is komoly feszültséget keltenek a piacon – derül ki abból a felmérésből, amit Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) készített tagvállalatai körében. A felmérést szemléző Azénpénzem.hu gazdasági portál arról ír, hogy már most visszaveti az új lakásépítések elindítását az áfa 2019-es visszaemelése.

Egyre többen várnak ki az építtetéssel abban a reményben, hátha újabb lakásépítési ösztönzőket jelent be a kormány.

Az áremelkedések miatt sokan menekülnének ki a szerződéseikből. Az építőanyagok árai idén többségében 8-13 százalékkal nőttek, a személyi jellegű kiadások 13-21 százalékkal emelkedtek, és az egyéb költségek is 12-13 százalékkal drágultak. A vállalkozók hasonló áremelkedést várnak 2019-re is.

Így azoknak a cégeknek, amelyek korábban a 2016-os áron szerződtek, a megvalósíthatóság érdekében műszakilag át kellett szabniuk a létesítményeket a megrendelő egyetértésével, vagy meg kellett emelniük a vállalási áraikat.

Vannak, akik megegyezés híján próbálnak kimenekülni a szerződéseikből.

Az 5 százalékos újlakásáfakulcs 2019. december 31. utáni 27 százalékra visszaemelése a lap által megkérdezettek szerint a lakásépítési piacot összességében negatívan befolyásolja majd. Az építtetők megrendelési hajlandóságát az idei év második felére vissza is vetheti az áfaemelés, mert már nem biztos, hogy a most induló projekteket be tudják fejezni 2019 végéig. Sokan inkább kivárnak, hátha az év második felében újabb kormányzati bejelentések jönnek a lakásépítés támogatására, ösztönzésére - írja az Azénpénzem.hu.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×