Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
329.03
bux:
111068.11
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Nyugdíjas hölgyek pihennek beszélgetve az őszi Margitsziget Rózsakerjében. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Jászai Csaba

A nyugdíjasok nem akarják megoldani a munkaerőhiányt

A magyar nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna semmilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet - derül ki egy friss felmérésből.

A nyugdíjasok 80 százaléka egyáltalán nem vállalna kiegészítő állást sem részmunkaidőben, sem távmunkában, viszont 11 százalékuk részmunkaidős állásban helyezkedne el szívesen - mondta a GKI Gazdaságkutató júniusban, ezer fő megkérdezésével végzett reprezentatív felmérésének eredményéről Tátrai Márk kutatásvezető.

Az adatok szerint a nemrég nyugdíjba vonuló - 60-70 év körüli - réteg a legaktívabb ebből a szempontból.

A nyugdíjasok nem oldják meg a munkaerőhiányt

Mint mondta,

félmillió nyugdíjas szándékozna kiegészítő állást vállalni nyugdíj mellett, de nekik csak nagyon kis részük lenne felhasználható a munkaerőhiány enyhítésére.

50 ezer nyugdíjas jelezte, hogy teljes munkaidőben dolgozna, viszont a munkaerőpiac 130-160 ezer embert lenne képes most felszívni, tehát a nyugdíjasok foglalkoztatása csak részmegoldás lehet. Nem feltétlen ők fogják tudni kisegíteni Magyarországot - magyarázta a kutatás eredményeit Tátrai Márk.

A kutatás szerint tehát nemhogy ők nem tudják megoldani a munkaerőhiányt, de nem is szeretnék.

A szakember szerint ennek az lehet az oka, hogy a munkaerőpiac erőteljesen átalakult, a nyugdíjasok csekély százaléka ért az új, informatikai rendszerekhez.

"Újra be kellene tanítani ezt a réteget. Akik pedig nemrég mentek nyugdíjba, és viszonylag magas pozíciókban dolgoztak, azok között vannak informatikai készségekkel rendelkezők, de

leginkább a fiatalokra lenne szükség"

- összegezte Tátrai Márk.

A kutatás megállapításai

A kutatás szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2,5 millió nyugdíjas van, akik közül nagyjából 2 millióan kapnak öregségi nyugdíjat.

A GKI felmérésből kiderült: a nyugdíjasok 5 százaléka kötetlen munkaidőben, 2 százalékuk távmunkában dolgozna, és mindössze 2 százalékuk tudná elképzelni magát teljes munkaidőben. Rámutatnak arra is, hogy ugyanakkor mintegy félmillió nyugdíjas valamilyen formában törekszik a munkavállalásra, ebből negyedmillió részmunkaidőben, 50 ezer teljes munkaidőben.

Településtípusonként és nemenként nincs lényegi eltérés a nyugdíj mellett munkát vállalni szándékozók arányában, mindegyik egyaránt 20 százalék.

A közép- és felsőfokú végzettségű nyugdíjasok negyede, az egykori szakmunkások és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek 14 százaléka dolgozna tovább.

Így a munkát kereső nyugdíjasok között 12 százalékos a felsőfokú végzettségűek, 26 százalékos a szakmunkások aránya, míg a középfokú és a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek egyaránt egyharmados súlyt képviselnek.

A 60 év alatti nyugdíjasok csaknem kétharmada szeretne dolgozni, viszont a nyugdíjasokon belüli részarányuk csekély. Ugyanakkor a 60-69 éveseknek csak 24 százaléka, a 70 felettieknek pedig 8 százaléka dolgozna. Végeredményben a potenciális munkavállalók többsége, 60 százaléka 60 és 70 év közötti - állapítja meg a GKI.

A nyugdíjasok munkavállalási hajlandósága az életkor növekedésével csökken, és összességében is csak mintegy ötödük szeretne valamilyen formában elhelyezkedni. Ugyanakkor közülük több százezer fővel lenne növelhető a foglalkoztatás, különösen, ha a munkaadóknak sikerül a többségük által elvárt, rugalmas foglalkoztatási formákat is megteremteni - összegezték a GKI kutatásának készítői.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Az ukrajnai háború annyira fellendítette az uniós fegyverkezést, hogy Európa legnagyobb védelmiipari vállalatai az idén közel 5 milliárd dollárt, tehát mintegy 1 650 milliárd forintot fizetnek ki részvényeseiknek. Bár az osztalékfizetések pozitív előjel is lehet, egyes elemzők szerint még nem volt meg a szükséges ugrás a kapacitások bővítésében, így a védelmi cégek profitjaira egyre nagyobb figyelem kerülhet, ahogy azt az amerikai versenytársak már tapasztalják is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×