Rosszabb, mint a tulipánmánia. Az egész egy átverés. Semmi esélye a túlélésre. Több áramot zabál, mint egész Magyarország. Ehhez hasonló, és sok más kritika éri folyamatosan a bitcoint, és a mögötte álló technológiát gyakorlatilag az első pillanattól fogva. Nos, azt kell hogy mondjuk, bizony látni már a Bitcoin technológia végét, de persze nem azért, mert a JP Morgan vezére, Jamie Dimon hülyeségeket nyilatkozik a médiában, hanem mert esetleg felváltja egy alapvetően hatékonyabb technológia - írja a Portfolio.

Blokklánc

Ahhoz, hogy jobban megértsük miről is van szó, kicsit térjünk ki arra, hogy általánosságban miből is áll össze egy blokklánc algoritmus:

• Tranzakciók: a blokklánc fő felhasználási területe tranzakciók decentralizált feldolgozása. Hogy pontosan mik is ezek a tranzakciók elég nagy spektrumban szórhatnak. A legegyszerűbb esetben a tranzakciók egyszerűen pénz mozgást reprezentálnak, kicsit pontosabban egy tranzakció leírja, hogy Alice Bobnak egy bizonyos összegű valutát vagy kriptovalutát utalt át. Ezt az elvet használja például a Bitcoin vagy a Ripple protokol is. Bonyolultabb esetekbe a tranzakciók nem feltétlen pénz mozgást írnak le, hanem valamiféle vagyon vagy vagyontárgynak a mozgását illetve ennek a vagyontárgynak a tulajdonjogának az átruházását, például egy ingatlannak vagy egy szerzői jognak az adás-vételét. Ilyen jellegű rendszereket lehet könnyen megvalósítani például a Hyperledger Fabric-al. Általános esetben egy tranzakció bármi lehet, például kvázi fogadás egy jövőbeli eseményre, vagy egy számítási platformhoz hozzáférést. Általános decentralizált tranzakciós rendszerek megvalósítására szolgál például az Ethereum. Technikailag egy tranzakciót általában nyilvános kulcsú kriptográfiával valósítanak meg.
• P2P Hálózat: a blokklánc alapú hálózatok egyik legfontosabb eleme, hogy a rendszer mögött nem központosított adatbázis áll, hanem egy egyenrangú és egymástól független csomópontokból álló hálózat, melyben minden egyes csomópont egymástól függetlenül képes a tranzakciók validálására. Gyakorlati szempontból fontos megkülönböztetni a nyilvános és konzorcium hálózatokat. Nyilvános blokklánc hálózatoknál, mint például a Bitcoin vagy az Ethereum a világon mindenki képes egy új csomóponttal csatlakozni a hálózathoz, melynek természetesen a legnagyobb veszélye, hogy hackerek számára is fennáll ez a lehetőség. Ennek ellenére a nyilvános hálózatnak biztosítania kell algoritmikus módon a stabil működést. Konzorcium blokklánc megoldások esetén, mint például a Hyperledger, pusztán előre meghatározott szereplők csatlakozhatnak egy új csomóponttal a rendszerhez, ilyen módon a hackelhetőség veszélye is csekélyebb.
• Ledger: a ledger gyakorlatilag egy adatbázis, mely minden egyes csomópontban letárolásra kerül. Ennek az adatbázisnak az a célja, hogy csak érvényes tranzakciókat tartalmazzon, ahol a tranzakciók egy érvényes sorrendben vannak rendezve, így elkerülhetőek olyan jellegű problémák, ahol egy adott kripto token-t kétszer költenek el (double spending), vagy egy olyan token-t költenek el ami még nem létezik (a tranzakciók rossz sorrendje). A legtipikusabb megvalósításban a tranzakciókat blokkokba szervezik és a blokkok egymással egy kriptográfiai függvénnyel (az úgynevezett hash függvénnyel) vannak összekötve, mely szinte lehetetlenné teszi egy már érvényesnek kimondott tranzakciónak a meghackelését vagy törlését.
• Konszenzus: talán a legnehezebb, de legfontosabb része minden blokklánc alapú protokollnak a konszenzus mechanizmus. Mivel a csomópontok a világon teljesen szétszorva találhatóak és általánosságban egyenértékűek (tehát nincsen egy kitüntetett csomópont aki tudná az általános igazságot) minden egyes csomópont a tranzakciók más halmazát és más sorrendjét látja. A konszenzus feladata, hogy ezt a különböző tudást integrálja, és egy olyan globális adatbázist hozzon létre, melyben csak az érvényes tranzakciók vannak jelen, egy sorrendben, és ebben a globális adatbázisban mindenki egyetért. Legtipikusabb megvalósításnál a tranzakciókat blokkokba foglalják és propagálják a hálózaton. Ezen kívül gyakorlatilag egy csomópontnak a blokkját fogadja el a hálózat minden egyes körbe, annak a csomópontnak a blokkját aki megnyeri az úgynevezett kriptográfiai versenyt (a proof of work-t).

Érdekes megoldásokat hozhat a blokklánc, de jelenleg komoly hátrányai is vannak

A konszenzus megvalósítására többféle megoldás is létezik, azonban fontos megjegyezni, hogy minden egyes megvalósítás arra szolgál, hogy a tranzakcióknak egy érvényes sorrendjét fogadja el, oly módon, hogy ebben a világon lévő minden egyes csomópont általánosan egyetért. A blokklánc alapú megoldásoknál ez gyakorlatilag egy érvényes blokkot jelent amiben a teljes hálózat egyetért.