Infostart.hu
eur:
363.59
usd:
323.69
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Az OECD-országok élére ugrunk egy listán

Az OECD-országok élére ugrunk egy listán

A brit szakszervezeti szövetség (TUC) szerint 2018-ban Magyarország áll majd a fejlett ipari gazdaságok alkotta Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) reálbér-növekedési ranglistájának élén, a sereghajtó ugyanakkor Nagy-Britannia lesz.

A TUC pénteken Londonban ismertetett tanulmánya szerint Magyarországon jövőre 4,9 százalékos reálbér-növekedés várható; ez a leggyorsabb ütem lenne az egész OECD-csoportban.

A szakszervezeti szövetség előrejelzése szerint az átlagos brit alkalmazotti reálbér 2018-ban viszont 0,7 százalékkal visszaesik, és ezzel Nagy-Britannia az OECD-mezőny utolsó helyére kerül. Egy elemzőház azt is kiszámolta, hogy a Brexit negatív hatása olyan, mintha az átlagos éves közalkalmazotti fizetés nagyjából 150 ezer forintnak megfelelő fonttal csökkent volna.

A pénzügyi válság előtti szinten

Frances O'Grady, a TUC főtitkára a pénteki előrejelzéshez fűzött újévi üzenetében hangsúlyozta, hogy a brit alkalmazotti reálbérek az idén is estek, és még mindig alacsonyabbak a 2008-ban kezdődött globális pénzügyi válság előtti szintnél. O'Grady szerint "2018 még komorabbnak ígérkezik: úgy tűnik, hogy jövőre az összes fejlett gazdaság közül Nagy-Britanniában csökkennek a legnagyobb mértékben a reálbérek".

Hozzátette: a szakszervezeti szövetség hosszú távú prognózisa szerint az átlagos brit alkalmazotti reálbér 2025-ig nem is éri el a pénzügyi válság előtti szintet, vagyis várhatóan 17 évig tart majd a kilábalás a válság következményeiből reálbér-növekedési szempontból.

A szakszervezeti szövetség vezetője szerint ráadásul a brit alkalmazottak tíz százalékának munkavállalói helyzete bizonytalan, ez az alkalmazotti réteg nem tudja, hogy hány órát kell a következő héten dolgoznia, és azt sem, hogy ezért mennyi fizetést kap.

Figyelmeztettek

Nagy londoni elemzőházak is felhívták már a figyelmet a nagy-britanniai reálbér-erózióra.

A neves londoni közgazdasági egyetem, a London School of Economics gazdaságkutató intézete (Centre for Economic Performance, CEP) legutóbbi tanulmányában kimutatta, hogy a brit EU-tagságról tartott - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - tavalyi népszavazás váratlan piaci és reálgazdasági sokkja, főleg a font hirtelen gyengülése a referendum utáni egy évben, 2017 júniusáig 1,7 százalékpontnyi halmozott inflációs gyorsulást eredményezett ahhoz az inflációs ütemhez képest, amely e sokk nélkül ugyanezen időszakban várható lett volna.

A Centre for Economic Performance szakértőinek modellszámításai szerint

az ebből eredő negatív reálbérhatás egyenértékű azzal, mintha az átlagos éves brit alkalmazotti fizetés 448 fonttal (157 ezer forinttal) csökkent volna.

A CEP szerint ez majdnem egy teljes munkahét - pontosan 4,4 munkanap - átlagos bérezésének megfelelő veszteség minden egyes alkalmazott esetében.

A Költségvetési Tanulmányok Intézete (IFS) a legutóbbi GDP-növekedési prognózisok alapján nemrégiben összeállított elemzésében közölte: modellszámításai szerint 2021-ig nem egészen 5 százalékos halmozott reálbér-növekedés várható Nagy-Britanniában. Az IFS szakértői szerint ebből az következik, hogy az átlagos brit reáljövedelem 2021-ben is elmarad a 2008-ban mért szinttől.

Az intézet szerint Nagy-Britannia a II. világháború vége óta nem élt át ilyen gyenge reálbér-növekedési időszakot.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás”, de elégedett

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás”, de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Egyre csúnyábban néz ki, ami az amerikai tőzsdéken történik

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban vannak a tőzsdék. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt a chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedés elején. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×