Infostart.hu
eur:
387.57
usd:
329.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Ez vár a gyrosra az EU-s szabályozás után

Ez vár a gyrosra az EU-s szabályozás után

Egy uniós javaslat a kockázatok miatt megtiltaná a foszfát használatát a dönerhús-gyártásban. Az országos főállatorvos szerint nem fenyegeti veszély a húst gyártókat, mivel ezeket a készítményeket foszfát hozzáadása nélkül is elő lehet állítani. Bognár Lajos kiemelte: az országban az elmúlt közel 10 évben mindössze négy alkalommal találtak határérték feletti foszfátot a vizsgált termékekben.

A foszfát az élelmiszeriparban adalékanyagként elsősorban húskészítményekben és tejtermékekben található meg – magyarázta az InfoRádiónak Bognár Lajos. A vegyület a készítmények vízkötő képességét javítja. A jelenlegi jogszabályok alapján tilos az előkészített húsokban foszfátot használni.

A múlt héten született Európai Bizottsági határozat bizonyos határértékig engedélyezné az adalékanyag használatát. A gyrosban azonban továbbra sem lehet alkalmazni – tette hozzá a főállatorvos.

Az utcai árusoknál kapható termékekben legfeljebb nagyon kis mennyiségben található foszfát, az elmúlt kilenc évben négy olyan eset volt, amikor a határérték túllépésével találkoztak – hangsúlyozta Bognár Lajos.

A húskészítmények előállítása során nem szükséges a szóban forgó vegyület használata. Görögország például nem is javasolta alkalmazásának engedélyezését a döner kebabnál. A változás jellemzően a német ipart érinti, az ilyen termékek 80 százaléka ugyanis Németországban készül. A foszfát nélkül csupán a hús szerkezete változik, illetve kevésbé lesz szaftos a sütés után, hiszen nagyobb a vízveszteség. 

  • A vegyület túlzott bevitele egészségkárosodást okozhat: főleg szív- és érrendszeri, valamint vesepanaszok jelentkezhetnek – figyelmeztetett a szakértő.
  • Naponta öt gramm foszfátot lehet a szervezetbe juttatni egészségkárosodás nélkül.
KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×