Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Gyászos adatok a fekete munkáról

Gyászos adatok a fekete munkáról

Az ellenőrzött munkavállalók 71 százalékánál tártak fel munkaügyi jogsértéseket az ellenőrök az év első kilenc hónapjában – közölte az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Csaknem 14 ezer munkáltatót ellenőrzött az idén az első kilenc hónapban a munkaügyi hatóság, a feltárt munkaügyi jogsértések az ellenőrzés alá vont, több mint 60 ezer munkavállaló 71 százalékát érintették – írja a Világgazdaság.

A munkavállalók 16 százalékát feketén foglalkoztatták, ez az arány tavaly 11,6 százalék volt. Az építőiparban az ellenőrzött munkavállalók 40, a mezőgazdaságban 29, a személy- és vagyonvédelmi szektorban 29 százalékát foglalkoztatták feketén. A kereskedelmi ágazatban ez a mutató 11, a vendéglátásban 17 százalék.

Tipikus, hogy ha havi 15 napnál hosszabban foglalkoztatják a munkavállalót, akkor a „rendes” munkaviszonyban történő bejelentés helyett inkább megpróbálja elbliccelni az alkalmi munka havi korlátját meghaladó munkanapok bejelentését.  Előfordult olyan magyarázat is, hogy csak a próbaidő után kívánta bejelenteni a munkavállalót a munkáltató, illetve hogy a munkavállaló próbanapon van. Gyakori szabálytalanság az is, hogy részmunkaidőre jelentik be azt, akit teljes munkaidőben foglalkoztatnak.

A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 13 700 főt érintettek az első háromnegyed évben, ami csökkenést jelent a tavalyi 17 900 főhöz képest. Ezek a jogsértések jellemzően a kereskedelemben, a vendéglátásban, a feldolgozóiparban és a gépiparban dolgozókat érintették a leginkább. A leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya.

Szeptember végéig a jogsértéseket elkövető csaknem tízezer munkáltató közül több mint 1100 vállalkozásra szabtak ki munkaügyi bírságot a hatóságok, összesen 157 millió forint összegben.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×