A lap pénteki számában megjelent cikk szerint a Molt jogi nyomásnak vetették volna alá. A kormánynak úgy kellett volna módosítania az INA horvát olajipari vállalatról szóló privatizációs törvényt, hogy az európai uniós jogszabályokkal összhangban lehetetlenné tegye a Mol számára a részvények eladását a kormány beleegyezése nélkül. Másrészről komoly összetűzésre került volna sor az INA igazgatótanácsának és felügyelőbizottságának magyar tagjaival: két hónap alatt meg kellett volna vizsgálni, lehet-e eljárást indítani, valamint büntetőjogi feljelentést tenni ellenük. A lehetséges vád egyfelől kiváltságos információkkal való visszaélés - azokra az időkre vonatkozóan, amikor a Mol felvásárolta az INA részvényeit -, illetve vesztegetés gyanúja.
Ante Cikotic a lapnak elmondta továbbá: különös erőfeszítéseket kellett volna tenni, hogy megállapítsák, milyen lépéseket tehet az állam az irányba, hogy bebizonyítsa, az INA vagy a Mol nem a horvát jogszabályoknak megfelelően működik. Mindazonáltal információkat kellett volna gyűjteni arról, hogy más országok milyen lépéseket tettek a Mol elleni perekben, a tapasztalatokat pedig felhasználni. Az elképzelés szerint a kormánynak egy befektetési tanácsadót is fogadnia kellett volna, amely felbecsüli az INA valós értékét.
A volt horvát államtitkár szavai szerint nem az volt a cél, hogy "háborúba" kezdjenek Magyarországgal, hanem, hogy kiderüljön, mennyit is ér valójában az INA. Mint mondta: a kormány az utóbbi feltételnek eleget tett ugyan, és nemsokára pályázatot ír ki egy befektetési tanácsadó kiválasztására, de ez hosszú idő és nem lehet tudni, valójában sor kerül-e a visszavásárlásra.
Az INA 49,08 százaléka a Molé és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé, amely ki szeretné vásárolni a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.
A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) szerint a Mol vezetője 2008 és 2009 között tízmillió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanader akkori horvát kormányfőnek azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA horvát olajipari vállalat irányítási jogait. A Mol Nyrt. és Hernádi Zsolt visszautasította a vádakat, leszögezve, hogy soha nem korrumpáltak egyetlen politikust sem, és nem adtak kenőpénzt az INA irányítási jogainak megszerzéséért sem. Az ügyben Horvátország korábban már a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsághoz (UNCITRAL) fordult, amely 2016 decemberi döntésében Horvátországnak a vesztegetésre, a társaságirányításra, valamint a 2003-as részvényesi megállapodás állítólagos megszegésére vonatkozó valamennyi kérelmét elutasította. Ezt követően Andrej Plenkovic horvát kormányfő 2016. december 24-én rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a horvát állam kivásárolja a Mol Nyrt. részesedését az INA-ból.
A horvát kormányfő még áprilisban menesztette kormányából a Híd minisztereit, köztük Slaven Dobrovic környezetvédelmi és energetikai minisztert, miután Ante Cikotic államtitkár is távozott a tárcától. Ezt követően a koalíció felbomlott és a parlamenti többség is bizonytalanná vált. Az előrehozott parlamenti választások elkerülése érdekében a HDZ hosszú tárgyalásokat folytatott a liberális Horvát Néppárttal(HNS), a parlament június elején szavazott bizalmat az új horvát kormánynak. A Híd jelenleg ellenzékből politizál és keményen támadja a kormányt.
