Legrégebbi autópályánk, az M7-es első szakaszát 1964-ben helyezték forgalomba Budapest és Budaörs között. A sztráda 1975-ben már Balatonaligáig vezetett, de továbbépítése csak harminc év múlva folytatódott, Balatonszárszó-Ordacsehi közötti mintegy 20 kilométeres szakasza 2005-ben készült el. A Budapestet a horvát határral összekötő, 229 km-es teljes autópályát 2008. október 22-én adták át a forgalomnak. Az építkezés leglátványosabb, legköltségesebb és legtöbb vitát kiváltó eleme a Zamárdi-Balatonszárszó közötti szakaszon megépített völgyhíd volt. (Az Állami Számvevőszék 2008-ban kiadott jelentése megalapozatlannak ítélte a megépítéséről szóló döntést.)
A szakasz nyomvonal-kijelölésével már az 1970-es években foglalkoztak, 1991-ben az UVATERV Zrt. három tervezetet készített, amelyek közül a Balatonföldvár és Kőröshegy települések között vezető, leginkább költséghatékony változat engedélyeztetéséhez az érintett önkormányzatok nem járultak hozzá. 1996-ban a helyi lakosság elfogadta a kőröshegyi völgyhidas változatot, és a Közlekedési Felügyelet kiadta az engedélyt az építkezésre, ezt azonban egy természetvédő szervezet megtámadta, és az erdészeti hatóság is megtagadta a beruházást előkészítő erdőirtást.
Még zajlottak az eljárások, amikor 1999-ben az Állami Autópálya-kezelő az 1991-es tervek felülvizsgálatával egy új megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett. Az itt felvázolt nyomvonal-javaslatot Kőröshegy község képviselőtestülete - mint a falu 1996-os rendezési tervével ellentétes elképzelést - nem vitatta meg, a lakossággal is csak a völgyhidas változatot egyeztették. A jogi szabályozás pedig az önkormányzati érdekek elsődleges érvényesítését, így a völgyhíd megépítését támogatta. A híd építése 2002 tavaszán, míg az autópálya-szakasz 2003 végén kapta meg a környezetvédelmi engedélyt. A völgyhíd engedélyezési terveit a Pont-TERV Zrt. készítette. A kiviteli terveket felelős tervezőként a Hídépítő Zrt., társtervezőként a Pont-TERV készítette el.
A kiviteli szerződést 2004. május 7-én írták alá a Hídépítő és a Strabag Zrt. Völgyhíd nevű konzorciumával, amely az év közepén megkezdte a munkálatokat. A kőröshegyi völgyhíd 2007 májusára lett szerkezetkész, felavatására 2007. augusztus 8-án került sor.
A 14,2 kilométer hosszú autópálya-szakasz 76 milliárd forintos költségéből 41,5 milliárd forintba került magának a völgyhídnak a megépítése, ehhez járultak még a fő híd melletti 300 és 168 méteres kis völgyhidak építési költségei.
A vasbeton szerkezetű viadukt, Magyarország leghosszabb hídja 1872 m hosszú, 23,8 méter széles, 88 méter magas. A két hídfőre és az egymástól 120 méterre lévő 16 tartóoszlopra épült pálya kétszer kétsávos, amelyet kétszer másfél méteres biztonsági sáv övez.
A híd megépítése egyedülálló mérnöki teljesítményt igényelt, az itt alkalmazott technológiával ilyen méretű vasbetonhíd még nem épült. A híd és a pálya szerkezetét mindkét végéről indítva, egyszerre építették. Az építés szabad betonozásos technológiával, két egyedi, különleges zsaluzó kocsival és 156 m hosszú szerelőhíddal folyt. A szűk határidő miatt a szokásos 5 m-es elemek helyett 11,25 méteresek épültek, így az átállások, a zsaluzat előretolása miatti időveszteség csökkent. A nagy méretek és súly miatt a zsaluzó kocsik igen erősek, 700 tonna teherbírásúak voltak. A szerelőhidat 160 hidraulikával mozgatták, ez tartotta a beton megszilárdulásáig az elemeket, ezen szállították az építőanyagokat, s ezzel helyezték át a zsaluzó kocsikat a következő szakaszra. A kivitelezés közben, 2006-ban az építési idő lerövidítése érdekében technológiaváltás történt: a szabadbetonozás helyett az egyes elemeket a helyszínen, közvetlenül a tervezett helyük alatt előre legyártották, majd a meglévő szerelőhíd segítségével végleges helyükre emelték. A kiemelkedő műszaki építményhez 18,5 kilométernyi cölöpöt, 26 340 köbméter vasbeton gerendát és 16 620 tonna betonacélt használtak fel. Megépítése összesen másfél millió tonna vasat, 120 ezer köbméter betont igényelt. A 16 üreges szerkezetű pillér össztérfogata 15 330 köbméter. A legmagasabb pillér 79,7, a legalacsonyabb 17,7, a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter. Két pillérbe liftet is építettek, ezekre a hídvizsgálatok miatt van szükség.
A völgyhíd különlegessége az is, hogy a 23 méteres pályaszerkezet az általánosan alkalmazott két pillérsor helyett csupán egyetlen pillérsorra támaszkodik. A pályaszerkezet nyugati vége 54 méterrel alacsonyabb a keletinél, vagyis a híd teljes hosszában lejt. A pálya keresztirányú esése 2,5 százalék. A két hídfőnél beépített dilatációs szerkezetek 1,4 m hőtágulást tesznek lehetővé, a hidat képessé teszik egy közepes földrengés elviselésére, és a vízzárás mellett a forgalom zaját is csökkentik.
A völgyhíd a közlekedés gyorsabbá tétele mellett mára a déli part turisztikai látványosságává vált, de mivel a hídon sem megállni, sem gyalogosan közlekedni nem szabad, a kilátás rajongóinak meg kell elégedniük az északi hídfőnél épült kávézó teraszáról látható panorámával. A jubiláló híd fővizsgálata az idén esedékes, állapotáért a kezdetektől Hanák Tímea, Magyarország első női hídmestere felel.
