Sok szó esik arról, hogy Magyarországon ma nagyon alacsony a bérszint, és hogy a munkaerőt meg lehessen tartani, közelíteni kell a szomszédos országokéhoz, ez azonban sok tényezőtől függ – mondta Bod Péter Ákos.

„Nincs igazából magyarországi munkaerő-helyzet, mert a magyar munkaerőpiac regionálisan és tulajdonszektor szempontjából is eltérő. Területileg azt látjuk, hogy az ország nyugati és középső részén, a Budapest-Bécs tengelyen munkaerőhiány van. Az ország keleti és déli részén azonban még mindig 6-8-9 százalékos a munkanélküliség.”

Ennek egyik oka a közgazdász szerint az, hogy

a magyar munkaerő nem mozgékony,

ami mint mondta, nem lelki okokra, hanem a lakástulajdonokra vezethető vissza.

„Attól, hogy Győrben munkaerőhiány, Miskolcon pedig munkanélküliség van ugyanabban a szakmában, nehezen mozdul a munkaerő. Ennek nem lélektani oka van, hanem a lakástulajdonokkal függ össze. A régiók között ugyan van bérkülönbség, de az nem kompenzálná az átköltözőt a lakásvagyon-veszteségért. Korábban pozitív volt, hogy a magyaroknak tulajdona van, a lakások esetében ez gátló tényező.”

Bod Péter Ákos hozzátette, ugyanakkor

számít a bérkülönbség mértéke.

Egy grazi munkalehetőség esetén például a különbség lehetővé teszi a költözést. A volt jegybank elnök hozzátette, a fiatalok persze könnyebben mozdulnak, a korban és jövedelemben is középrétegek azonban nem mobilisak.

A közgazdász szerint az is nehézség, hogy

a kkv-szektor alján lévő vállalkozások értékalkotó képessége harmada a nagy cégekének.

„A kis cégeknél lévő munkaerő termelékenysége minden felmérés szerint sokkal alacsonyabb. A 250 főnél többet foglalkoztató cégeknél dolgozó átlagos munkaerő háromszor annyi értéket termel, mint a kisebb cégek alkalmazottai.”

Ennek oka a cégek szervezetlenségében, tőkeellátottságában, a pénzügyi lehetőségekben és a piac méretében keresendők – mondta Bod Péter Ákos. Hozzátette, ezeknek a cégeknek a megerősítése harmincéves probléma.

„Láttunk sokféle kezdeményezést, az egyik az volt, hátha sikerül beszállítóként becsatlakozniuk a nagyvállalatokhoz. Elsőkörös beszállító azonban nem nagyon vált magyar kis és közepes cégből, mert nincs meg az az anyagi ereje, termelékenysége, amivel be tudna kapcsolódni.”