A gazdasági bizottság hét eleji ülésén nem egészen 4 perc alatt, vita nélkül bólintott rá a kormánypárti többség Kósa Lajos fideszes frakcióvezető indítványára.

A kormányzati álláspont

A parlament a múlt héten kezdte meg a reklámadóról szóló jogszabály vitáját.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának keddi ülésén került sor a részletes vitára, ami mindössze 3 és fél perc után le is zárult. Bánki Erik, a testüket fideszes elnöke ezt követően nyilatkozott a Hír Televíziónak.

"Próbáljuk az adó mértékét úgy megállapítani, hogy elfogadható terhelést jelentsen az iparág szereplőinek, és közben a költségvetés számára sem jelent olyan kiesést, ami elviselhetetlenné válna."

Az eddigi 100 millió forintos bevételi határ feletti 5,3 százalékos adómérték 7,5 százalékra nő, tehát majdnem 50 százalékos lesz az emelés. Az előterjesztő Kósa Lajos fideszes frakcióvezető szerint a törvényhozás elfogadja majd javaslatát.

"Az iparági szereplőkkel a tárcák egyeztettek, mi most csak a százalékot módosítottuk" - mondta a politikus.

Halász János frakciószóvivő szerint az iparágban jelen lévő cégek nagy részét nem érintik a változások.

"Ha a százalékokat nézzük, akkor az eredeti 9-hez képest ez most csak 7,5 százalék, ami csökkenés. De nemcsak a számokat kell tekinteni, hanem az egész környezetet." A politikus azt mondta: a cégek az eddig befizetett adót visszakapják, és az új adóteher mértéke alacsonyabb lesz, mint a visszakapott összeg.

Kérdésünkre a fideszes képviselő is elismerte, hogy két nagy multinacionális amerikai vállalat, a Google és a Facebook mentesül az adófizetés alól, ugyanis, mint mondta,

ezeknek a cégeknek az adóztatása globális probléma.

Tállai András államtitkár múlt héten mégis az ellenzéket vádolta meg azzal, hogy a multik oldalán áll. "Önök továbbra is a multikat védik azzal, hogy ne kelljen a nagy árbevételű cégeknek reklámadót fizetniük, amivel mi természetesen nem értünk egyet."

A tervezet alapján az évi 100 millió forint reklámbevétel alatti médiavállalkozásoknak nem kell reklámadót fizetniük.

Ellenzéki elutasítások

Volner János, a Jobbik parlamenti frakcióvezetője az InfoRádiónak azt mondta: nincs szükség a reklámadóra.

"Az egész reklámadót azért tartja a Jobbik a sajtószabadság elleni támadásnak, mert kifejezetten azoknak a cégeknek kedvez, akiket bőven kitöm közpénzzel a kormány. Itt olyan médiabirodalmakra kell gondolni, amelyeket Andy Vajna vagy Habony Árpád indított az elmúlt időszakban. A legtöbb esetben nem is kellett pénzt tenniük ezekbe a médiumokba, hiszen elég volt az állami, adófizetői pénzekből kitömni ezeket. Ezeknél a médiumoknál folyamatos a reklámbevételek odaáramoltatása,

hiszen a kormány gondoskodik arról, hogy teletömje őket kormányzati hirdetésekkel, és így brutálisan torzítják a magyar médiapiacot."

Az MSZP elutasítja a reklámadó emelésére vonatkozó előterjesztést - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Molnár Gyula, a párt elnöke.

"A párt nem támogatja azt, hogy a média területén további adminisztratív eszközökkel próbálják meg a számukra nem kedvező médiát. Bár a reklámadó mindenkire vonatkozik, ezt közpénzből könnyebb kifizetni, mint magánpénzből. A médiacégeknek hozzá kell járulniuk a dolgokhoz, de nem büntető alapon."

Se gazdasági, se szabályozási eszköznek nem alkalmas a reklámadó

– mondta az InfoRádiónak Heltai László, az LMP gazdasági szakszóvivője. "A reklámadó fölösleges törvény, arra lett kitalálva, hogy az RTL Klubot megfegyelmezzék és így próbálják esetleg saját kézbe venni. A mostani javaslat szerinti 7,5 százalék egyébként éppen elviheti sok kis- és közepes vállalkozás profitját, tehát ez alkalmas arra, hogy egyes médiacégeket fenyegessenek, főleg a közepes méretűeket."

Ráadásul a politikus szerint a 100 milliós bevételi határ sem jelent igazi mentességet, mert beleszámít az úgynevezett de minimis támogatásokba a leírt adó. "Ezért ha valamelyik cég uniós pénzből fejleszt - márpedig azok nagy része ilyen de minimis támogatás -, akkor lehetséges, hogy mégiscsak meg kell fizetnie egy kis cégnek is a reklámadót".

Szakmai szövetségek

A Magyar Reklámszövetség a korábbi kormánypárti kijelentések dacára sem tud arról, hogy a kormány egyeztetett volna bármely szakmai szervezettel a 7,5 százalékos reklámadó kérdésében - mondta az InfoRádiónak a szervezet elnöke. Urbán Zsolt szerint minden jogorvoslati lehetőséggel élni fognak, mert az adóemelés igen kedvezőtlen irányba viszi az iparágat.

"Az iparágban a profitráta 3 százalék körüli, úgyhogy ez a 7,5 százalékos adó nagyon rossz irányba sodorja a teljes iparágat. Vagy árat fognak emelni, vagy tovább fogja hárítani a plusz költséget, vagy alternatív megoldásokhoz fognak nyúlni, például a nagy vállalkozások elgondolkozhatnak azon, hogy külföldre helyezzék a székhelyüket."

"Az internetes oldalak járhatnak legrosszabbul

a 7,5 százalékos reklámadó bevezetésével - mondta az InfoRádiónak Dunai András, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke, aki szerint az adóemeléssel egy alig nyereséges szegmenst is sújtanak, amelynek a reklám az egyetlen bevételi forrása, hiszen nincs terjesztésből befolyó bevételük. Ez az árbevétel-arányos adó 100 megtermelt forintból 7,5-et elvesz, és a már befizetett adókon felül veszi el.

Szerinte az online tartalomszolgáltatásban fizetős tartalmakkal nem lehet ezt a kiesést pótolni. Ezen cégek nyereségességi rátája tartósan nagyon alacsony, a 7,5 százalékos adóval a minimális nyereséget termelő cégek is a piac oly sok, már most is veszteséges tagjához hasonlóvá válhatnak.

• A kormánypárti többség leghamarabb jövő héten dönthet a reklámadóról.
• Elfogadása esetén idén július elsején lép hatályba.