Infostart.hu
eur:
386.65
usd:
333.22
bux:
121185.02
2026. március 3. kedd Kornélia
3 millió forinttal drágultak a budapesti lakások

3 millió forinttal drágultak a budapesti lakások

Tíz százalékkal drágultak a használt lakások tavaly, vagyis folytatódott a 2015-ös évre jellemző áremelkedés a hazai ingatlanpiacon. Így 2016-ban 20,4 millió forintba került egy átlagos használt lakóingatlan Budapesten, ami 3 millió forinttal volt több, mint az azt megelőző évben - idézi a KSH adatait a Balla Ingatlan közleményében.

Az ingatlanpiaci árak és a forgalom is jelentős mértékben emelkedett a 2016-os évben - derült ki a KSH múlt héten közzétett adataiból. A használt lakások ára 10 százalékkal nőtt, míg az újaké 8,6 százalékkal.

Tavaly a 2015-ös évhez képest 10 százalékos tiszta áremelkedés volt a hazai lakóingatlan-piacon.

Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerültek volna többe azok az ingatlanok, melyeket egy évvel korábban adtak el. Ám mivel a valóságban az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott, így

a ténylegesen eladott használt lakások ára csak 3,5 százalékkal emelkedett 2016-ban.

Az így kialakul átlagár 6,7 százalékkal meghaladja a 2008-as évi árszintet. A lakások reálértéke viszont még mindig mérsékeltebb, mint 2008-ban volt: az új lakások 10, míg a használtak átlagosan 13 százalékkal kerülnek kevesebbe, mint a válság előtti utolsó évben.

A belvárosban szárnyaltak, a külső pesti kerületekben csökkentek az árak

Budapesten 20,4 millió forintba került egy átlagos használt lakóingatlan, ami 3 millió forinttal több, mint 2015-ben.

Ez 17 százalékos növekedés, de az átlagos négyzetméterárak ennél is nagyobb mértékben, 20 százalékkal emelkedtek. Az eltérés oka az, hogy a piaci forgalom a kisebb lakások felé tolódott, melyek nagyobb mértékben drágultak.

Így az átlagos négyzetméterárak elérik a 350 ezer forintot a fővárosban.

A fővároson belül azonban jelentős eltéréseket figyelhetünk meg: a belső kerületekben, így az V., a VI. és a VII. kerületben a 30 százalékot is meghaladta az áremelkedés mértéke, míg a pesti oldal több külső kerületében csökkentek az árak. Áremelkedés jellemezte a IX., XI. és XIII. kerületeket, valamint az I. és XII. kerületeket is a tavalyi évben.

3 millió forinttal drágultak a budapesti lakások

Mi történt az újlakás-piacon?

Eközben az újépítésű lakások piacán tavaly 8,6 százalékkal emelkedtek az árak. A III. negyedéves megtorpanás után a IV. negyedévben is 3,3 százalékos volt a növekedés.

Új lakásokból mindössze 5193 épült értékesítési céllal, és mintegy 4 ezret értékesítettek belőle tavaly. Nagy növekedés tehát nem látható, sokkal inkább az építési engedélyeknél és az egyszerű bejelentéseknél lehetett megugrást tapasztalni. Az újépítésű lakások átadása az elkövetkező években várható nagyobb számban.

Az újlakás-átlagár már 2015-ben átlépte a 2008-as szintet, és azóta további 8,6 százalékkal emelkedett.

Reálértéken számolva viszont még mindig 10 százalékkal kerültek kevesebbe tavaly az újépítésű lakások, mint a válság előtti utolsó évben.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Kiszivárgott a brüsszeli terv: olyan hatalom kerülhet Brüsszel kezébe, amitől Magyarország rég rettegett

Kiszivárgott a brüsszeli terv: olyan hatalom kerülhet Brüsszel kezébe, amitől Magyarország rég rettegett

Az Európai Bizottság készülő új iparszabályozási támogatási rendelete egyszerre puhítja fel a „Made in Europe” szabályokat és erősítené Brüsszel hatáskörét a stratégiai ágazatokba irányuló külföldi befektetések ellenőrzésében, ami húsba vágóan érintheti a kínai beruházásoktól egyre inkább függő Magyarországot. A Contexte által megszerzett tervezet szerint a Bizottság nagyobb rugalmasságot engedne az európai gyártási kritériumok alól, miközben központosítaná az egységes piacot érintő befektetések felügyeletét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×