A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) közleménye szerint a növekedés hátterében főként a magyar autópályák forgalmának erősödése és az ellenőrzési rendszer hatékonyságának folyamatos javulása áll.

A befizetett pótdíjak összege 2016-ban csaknem 5,8 milliárd forint volt,

ami több mint kétszerese a 2014-es 2,6 milliárdnak, és 13 százalékkal haladja meg a 2015-ös értéket.

Mobilkamerás adatgyűjtő egységei és fix ellenőrző pontjai segítségével NÚSZ tavaly mintegy

303 millió esetben ellenőrizte

az érvényes e-matricák meglétét. Az ellenőrzési rendszer azonban még így sem mindenki számára elrettentő: a megbüntetett autósok közel fele egyáltalán nem vesz e-matricát. A második legnagyobb csoportba 21,5 százalékkal azok az úthasználók tartoznak, akik csak a díjköteles gyorsforgalmi útra történő felhajtást követően vásárolnak jogosultságot. A lista harmadik helyén a díjkategória tévesztők állnak.

A külföldi járművek esetében több mint 205 ezer esetben róttak ki büntetést külföldi autósok terhére, az általuk befizetett összeg meghaladta az 1,3 milliárd forintot. A nemzetközi rangsort vizsgálva a legtöbbször német, román és osztrák járművekkel blicceltek a magyar utakon.

A bliccelések földrajzi elhelyezkedését nézve a legtöbb pótdíjas eljárás, mintegy 157 ezer eset a legnagyobb forgalmat lebonyolító M1-es autópályához köthető, a második helyet az M7-es 132 ezer esettel, a harmadikat pedig az M0-s autóút foglalja el 122 ezer esettel.