A szociális kiadásokra költötték 2015-ben a legtöbbet tavaly a kormányzatok az Európai Unióban, átlagosan a GDP 19,2 százalékát tették ki ezek a kiadások - derül ki az Eurostat kimutatásából. A legfontosabb területek sorában a következő az egészségügy (7,2%), az általános közszolgáltatások néven futó kategória (6,2%), az oktatás (4,9%) és a gazdasági ügyek (4,3%). Ezeknél jóval kisebb arányú kiadást jelentettek a közrend és közbiztonság kategóriába tartozó feladatok (1,8%), illetve a védelmi (1,4%), a "kultúra, rekreáció, vallás" célú (1,0%), a környezetvédelmi (0,8%), valamint az "lakhatás és közösségi szolgáltatások" (0,6%) célú teendők.
Mennyit költ Magyarország az uniós átlaghoz képest?
Az összes kiadás pontosan a GDP 50 százaléka, ez kicsivel magasabb, mint az EU átlag (47,2%). A legnagyobb arányú állami kiadást Franciaországban és Finnországban mérték, a GDP 57 százalékát. A legkevesebb ez az arány Írországban (29,4%).
Jóval kevesebbet költünk egészségügyre, mint az EU átlag (5,3%; 7,2%), ez talán megfelel a várakozásoknak. Oktatásra viszont többet, mint a középérték (5,2%; 4,9%). Érdekes megnézni, hogy a finnek 6,2%-os arányban költenek, de ezzel még nem csúcstartók (7% Dánia, 6,5% Svédország).
A szociális háló kategóriába tartozó feladatokra a közösségben a legkevesebbet költünk. Az uniós átlag a GDP 19,2%-a, míg Magyarországon ez az érték csak 15%. Ezen a kategórián belül
- munkanélküliségre mindössze 0,4% (EU: 1,4%),
- időskori ellátásra 7,2% (EU: 10,3%)
- családi és gyermekellátásra 2,0% (EU: 1,7%)
- betegségekre és fogyatékosságokra 3,0% (EU: 2,8%) jut.
Látványosan nagyobbak az átlagnál Magyarországon a gazdasági kiadások (8,6%; 4,3%) és magasabbak a lakhatással kapcsolatos költségek (1,1%; 0,6%). A legtöbbet fordítjuk "kultúra, rekreáció, vallás" témájú kiadásokra (2,1; 1,0%).
Általános közszolgáltatásokra Magyarország többet költ az átlagnál (8,9%; 6,2%), és több megy környezetvédelemre is (1,2%, 0,8%) a védelmi kiadásaink viszont elmaradnak a GDP-arányos középértéktől (0,5%; 1,4%).
Az állami kiadások eloszlása
(a teljes kiadás arányában)