Infostart.hu
eur:
379.75
usd:
321.92
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel

A magyar lakások drágulnak a legjobban az EU-ban

Az európai uniós országok közül Magyarországon drágultak leginkább a lakások, az átlagárak 14 százalékkal nőttek egy év alatt, 2015 harmadik negyedévére - derül ki az FHB legújabb lakásárindex-elemzéséből.

Magyarországon egy használt lakás átlagára 16,3 millió forintot ért el a legdrágábbnak számító Budapesten tavaly a harmadik negyedévben, míg a legkevesebbet Észak-Magyarországon kellett fizetni, ahol az átlagár 5,8 millió forint volt.

Magyarországot Svédország követte 11,6 százalékos drágulással. Ugyanakkor Svédországban átlagosan 2648 ezer koronáért, 87,4 millió forintért cseréltek gazdát az ingatlanok, a legdrágábbnak Stockholm számított 5424 ezer koronás, 179 millió forintos átlagárával az idei első negyedévi adatok szerint.

A harmadik helyre Írország került, ahol 2015-ben a drágulás mértéke a korábbihoz képest kissé csökkent ugyan, de még így is megközelítette a 10 százalékot. A főváros, Dublin belvárosában az átlag kínálati árak csaknem 248 ezer euró, mintegy 74,3 millió forint körül alakultak 2015 harmadik negyedévében.

Továbbra is vannak olyan országok, amelyek nem tudnak kilábalni a lakáspiaci válságból. Kissé még mindig csökkentek az árak Olaszországban, Horvátországban, Franciaországban és Lengyelországban. A legnagyobb vesztes Görögország volt, ahol 2015 első kilenc hónapjában csaknem 5 százalékkal estek az átlagárak.

Az elemzés szerint bár a lakásárak emelkedése a piacok magára találását mutatja, a lakásépítések nehezen indulnak be Európában. Az Európai Unióban körülbelül harmadannyi építési engedélyt adtak ki 2015 első kilenc hónapjában, mint a gazdasági válság előtt, nyolc évvel korábban az első három negyedévben. Az építési engedélyek száma csak 8 százalékkal volt magasabb tavaly az első háromnegyed évben, mint 2013 azonos időszakában.

Az egyes országok között azonban nagyok a különbségek, Svédországban, Ausztriában és Németországban például az építési engedélyek száma a válság előtti maximumot is jelentősen meghaladja. A legnagyobb lemaradást a válság előtti maximumhoz képest Spanyolország és Görögország mutatja.

Magyarországon a jelentős növekedés ellenére még szintén nagyon alacsony a lakásépítési engedélyek szintje a válság előttihez képest. Az építkezések beindítása érdekében csökkentették 2016 elejétől 5 százalékra a korábban 27 százalékos áfát, valamint a lakáshoz jutáshoz nyújtott állami támogatások megemelése, illetve differenciálása is a beruházások beindítását célozza. Ennek hatása az építési engedélyezésben már az idén megmutatkozhat - áll a bankcsoport által ismertetett elemzésben.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök. Jól állunk, de a csata még nyílt – mondta, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A választások tétje az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”. Cikkünket frissítjük!

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×