Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

A termőföld 11 százalékkal drágult tavaly

Országos átlagban 11 százalékkal, hektáronként 695 ezer forintra emelkedett tavaly a termőföld ára - közölte az OTP Jelzálogbank hétfőn az MTI-vel.

Az adóhatóság adatai alapján készült elemzésük szerint az adásvétellel tulajdonost cserélt termőföldek nagysága 126 ezer hektár volt 2013-ban, ez 7,3 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Így az ár annak ellenére emelkedett, hogy a forgalom - enyhén ugyan, de - csökkent. A valódi forgalom ennél jóval nagyobb volt, mivel a cég becslése szerint 80-100 ezer hektár öröklés útján cserélt tulajdonost - jegyzik meg.

A korábban olcsó megyék, illetve járások fokozatosan felzárkóznak, bár még mindig 2,2-szeres a különbség a legdrágább és a legolcsóbb megye földárai között - idézi a közlemény Valkó Dávidot, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzőjét.

Tavaly 913 ezer forintos hektáronkénti árral Győr-Moson-Sopron megye vezetett. A rangsor túlsó pólusán Nógrád megye állt 408 ezer forintos fajlagos árral.

A járások között nagyobb - 5,8-szoros - a különbség, mint a megyék között: itt Dunakeszi vezet 1 millió 520 ezer forintos hektáronkénti árral, míg legolcsóbb a putnoki járás 262 ezerrel.

A művelési áganként készített rangsorban legdrágább a szőlő, amelynek az országos átlagára 1 millió 310 ezer forint, hektáronként. Legolcsóbb a gyep, a rét és a legelő, 332 ezer forinttal. Kerthez, gyümölcsöshöz hektáronként 1 millió 80 ezer, szántóföldhöz 748 ezer, míg erdőhöz 575 ezer forintért lehetett hozzájutni tavaly.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

Szilas Kincső: április 12. nem a végpont volt, hanem a startvonal

2026 április 12-én nemcsak az dőlt el, hogy véget ér a Fidesz-KDNP 16 éve a hatalomban, hanem kiestek a parlamentből a hagyományos, divatos nevén óellenzék tagjai. A legtöbb párt el sem indult a választásokon,  a Demokratikus Koalíció pedig versenyben vérzett el. A parlamenttől búcsúzó pártok vezetőivel készített cikksorozatunk első részében Szilas Kincsővel, a Momentum elnökével beszélgettünk, aki elmondta, hogy nem adják fel. Jóval több tagja van ma a formációnak, mint a 2019-es EP-választás előtt, és az új belépők főként a TikTokon keresztül találnak rá a pártra. Az elnök szerint nem fogadható el, hogy a kétharmados Tisza-kormány ellenzékét csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk alkossa. Élesen bírálja a kampányüzemmódban ragadt parlamenti kommunikációt, az online tér meghatározó szerepét a politikai döntésekben, valamint azt, hogy több, a nem jobboldaliaknak fontos témában tétlen még a Tisza Párt. A párt szociálisan érzékenyebb irányt követ, ezért biztonságos bérlakásokat, sürgős kollégiumépítést és célzott segítséget sürget a leszakadó térségeknek. Bár a Momentum nem kap állami támogatást, takarékos működésének köszönhetően készülhet a 2029-es választásokra, a DK-val azonban már semmilyen ügyben nem fognának össze.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×