Az államháztartás névértéken számításba vett bruttó (maastrichti) adóssága a GDP arányában 5,4 százalékponttal nőtt az első negyedévben a múlt év végi 79,2 százalékról és 1,8 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A GDP-arányos államadósság 2010 közepén 85,5 százalékos szinten tetőzött és azóta 2011 június végén volt a legalacsonyabb, 78, 9 százalékon.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) legutóbbi előzetes adatai szerint május 9-én a GDP 82,2 százalékán állt a központi költségvetés nem konszolidált bruttó adóssága és 24 327 milliárd forintot tett ki. Ezzel 2328 milliárddal haladta meg a tavaly év végi összeget. A növekmény a költségvetési hiány mellett tartalmazza az önkormányzatoktól átvállalt adósságot is, amely nem növeli az államháztartás adósságát, valamint a márciusban kibocsátott 3 milliárd dolláros kötvénykibocsátás összegét, amely a júliusban és novemberben lejáró devizaadósságot finanszírozza majd.

Az államháztartás nettó adóssága 19 018 milliárd forintra, a GDP 64,6 százalékára nőtt az első negyedévben az év végi 63,2 százalékról és az egy évvel korábbi 61,4 százalékról.

A március végén zárult egy évben az államháztartás hiánya 791 milliárd forint, a GDP 2,7 százaléka volt, ebből az idei első három hónapban 271 milliárd deficit keletkezett, ami a negyedéves GDP 4 százalékával egyenlő - közölte az MNB. Az államháztartás első negyedévi GDP-arányos hiánya a 2011 negyedik negyedévi 6,9 százalékos adat óta a legmagasabb.

Az államháztartás első negyedévi 271 milliárdos hiányán belül a helyi önkormányzatok 529, a társadalombiztosítási alapok 64 milliárdos többletet mutattak, míg a központi kormányzat deficitje 864 milliárd forint volt.

A háztartások az első negyedévben 495 milliárd forintot, az időszakra eső GDP 7,3 százalékának megfelelő összeget takarítottak meg, míg a március végén zárult egy év alatt ez 1682 milliárd forint, a GDP 5,7 százaléka volt.