Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Mikor mennének nyugdíjba a magyarok?

A magyar munkavállalók átlagosan 57 éves korukig szeretnének dolgozni, ennek ellenére azt gondolják, hogy 66 évesen is kénytelenek lesznek munkába járni - derült ki a Randstad nemzetközi felméréséből, amelyben 23 ország, köztük Magyarország munkaerő-piacát vizsgálták.

A munkaerő-piaci szolgáltató cég MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti: a magyarok több mint fele legszívesebben 60 éves kora előtt nyugdíjba menne, további egyharmada pedig maximum 62 éves koráig dolgozna. A jelenlegi nyugdíjkorhatárig, 65 éves korig csak a munkavállalók egytizede szeretne munkába járni. Az eredményeket összesítve a magyarok számára az ideális nyugdíjkorhatár 57 év lenne - derült ki a reprezentatív kutatásból.

A magyarok ennek ellenére reálisan látják a nyugdíjazással kapcsolatos lehetőségeiket: arra a kérdésre, hogy ténylegesen meddig kell majd dolgozniuk, a megkérdezettek átlagosan a 66 éves kort jelölték meg - tájékoztatott a közleményben Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

A magyarok csaknem fele arra számít, hogy 63-65 éves korban hagyhatja abba a munkát, 34 százalék azonban úgy gondolja, hogy csak 65 éves kora után mehet nyugdíjba. Globális szinten optimistábbak az emberek, háromszor annyian bíznak a 60 éves kor előtti nyugdíjazásban, mint Magyarországon. A többség azonban világszinten is arra számít, hogy legalább 63 éves koráig dolgoznia kell majd.

A felmérésben azt is vizsgálták, hogy a munkavállalók milyen körülmények mellett vállalnának hosszabb ideig munkát. A legfontosabbnak a fizikai és pszichés megterhelés csökkentése bizonyult a magyarok számára, ezt a kellemesebb munkahelyi légkör, a rövidebb munkaidő és a nyugodtabb munkabeosztás követte.

A világszerte 200 000 munkavállaló megkérdezésével végzett kutatás eredményei szerint globálisan a legtöbben az informatikai szektorban szeretnének dolgozni, a megkérdezettek 56 százaléka vállalna munkát valamilyen IT vállalatnál.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×