Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Legyen 50 ezres?

A hazai készpénzforgalomban egyre magasabb arányú a 20 ezres címlet, ami indokolhatja, hogy egy újabb, nagyobb címletű bankjegyet, az 50 ezrest bevezesse a jegybank - vetette fel a portfolio.hu elemzője. Madár István az InfoRádiónak elmondta: a forgalmi adatok a bevezetés mellett szólnak, ugyanakkor a 20 ezres nem túl népszerű bankjegy, ráadásul a nagyobb címletek kibocsátása elleni legfőbb érv a pénzmosás elleni küzdelem.

A portfolio.hu elemzője elmondta, hogy nagyobb címletű bankjegy szükségességét általában az váltja ki, ha növekszik a gazdaságban a készpénz állománya, részben az infláció miatt, részben a gazdasági növekedéshez kötődően, vagy akár ettől függetlenül is, s szemlátomást egyre nagyobb készpénzállományon ül a lakosság és a vállalati szektor.

"Jelenleg ez a helyzet, hiszen azt láthatjuk, hogy az utóbbi 3-4 évben - ezen belül is az utóbbi egy évben még gyorsabb tempóban - elkezdett növekedni a készpénz aránya a gazdaság méretéhez viszonyítva. Így a korábbi 7 százalék körüli értékhez képest már 11 százalékos a GDP-arányos készpénzarány" - mutatott rá Madár István.

Hozzátette, hogy bár a vásárláskor nem népszerű címlet a 20 ezres, a készpénzállományban betöltött szerepe mégis látványosan emelkedik: ma már majdnem minden harmadik bankjegy 20 ezres. Értékét tekintve pedig 60 százalék körül van a 20ezresekben megtestesülő készpénz aránya.

"Amikor 2001-ben bevezették a 20 ezrest, a 10 ezresek mint legnagyobb címletű bankjegyek 70 százalék körüli arányt képviseltek az értékből és 35 százalék körülit a darabszámból. Azt látjuk, hogy jelen pillanatban a 20 ezres majdnem olyan szerepű a gazdaságban, mint korábban a 10 ezres volt" - jelezte az elemző.

Kétségtelen - fűzte hozzá-, hogy ez nem a vásárlásokban jelenik meg, hanem valószínűleg abból fakad, hogy újabban nagyon sok pénz áramlik ki a betétekből az alacsony kamatszint miatt.

"A 20 ezres bankók tehát elsősorban megtakarítási célzattal pénztárcában, párna alján heverő pénzek" - mutatott rá Madár István. Ettől azonban szerinte még érdemes lehet azt végiggondolni, hogy költségalapon nem lehetne-e esetleg a 20 ezresek egy részét 50 ezresekkel leváltani.

"Ez lényegesen kevesebb bankjegyet igényelne, a kevesebb bankjegy pedig kevesebb tervezési és nyomtatási költséget jelentene a jegybanknak" - vélekedett.

A fenti szempontok közül szerinte elsősorban azt érdemes vizsgálnia a jegybanknak,hogy egy újabb címlet bevezetése a készpénz készletbe valóban okoz-e költségcsökkenést a számára.

Ugyanakkor vannak olyan szempontok is, amelyek óvatosságra inthetik a jegybankot. Hiszen minél inkább magas címlettel rendelkezik egy pénznem, annál könnyebb abban a valutában a szürke és feketegazdaság dolga. Könnyebben lehet akár nagyon nagy értékű tranzakciókat is lebonyolítani és könnyebben el lehet kerülni az elektronikus számlaforgalmat.

Ez valóban olyan szempont, ami miatt érdemes lehet tartózkodni a nagyon magas címletek bevezetésétől - mondta Madár István.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×