Angela Merkel a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában a nagykoalíciós kormány programját ismertető beszédében kiemelte, hogy a munkaerő szabad áramlásának uniós alapelvét ugyan nem szabad megkérdőjelezni, de "nem szabad szemet hunyni a szociális visszaélések felett".

Hangsúlyozta, hogy egyelőre nem látni, milyen intézkedésekre van szükség ezen a területen. Közölte: a német jogi helyzet ellentmondásos, ezért be kell várni az Európai Unió Bíróságának állásfoglalását.

A kormány tárcaközi bizottságot állított fel annak vizsgálatára, hogy milyen kihívások elé állítja a szociális ellátórendszert a munkaerő szabad áramlása, amely teljessé vált a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak megszűnésével - mondta Angela Merkel.

Az ukrajnai tüntetésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európai Unió továbbra is nyitott a társulási és szabadkereskedelmi szerződés megkötésére.

A kelet-európai országban az ellenzéki tüntetők "ugyanazokért az értékekért állnak ki, amelyek minket az Európai Unióban vezérelnek" - mondta.

Kitartásuknak köszönhető, hogy Viktor Janukovics elnök érdemi tárgyalásokat kezdett a szükséges politikai reformokról - mondta a német kancellár.

Az uniós társulási szerződés meghiúsulása miatt kialakult konfliktus békés megoldására van szükség - hangsúlyozta a politikus. Angela Merkel hozzátette: a "kapu nyitva áll" az egyezmény aláírása előtt, de el kell kerülni a "vagy-vagy helyzet" kialakulását, nem szabad Ukrajnát végérvényes döntésre kényszeríteni arról, hogy elindul-e az uniós integráció útján.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) leleplezett titkos adatgyűjtő programjaival kapcsolatban kiemelte, hogy az eset súlyosan károsítatta a német-amerikai bizalmi viszonyt, és egyelőre nagy a távolság a német és az amerikai álláspont között az egymás elleni kémkedés tiltásáról rendelkező egyezményről szóló tárgyalásokon.

Ugyanakkor Németország a történtek ellenére "el sem tud képzelni jobb szövetségest az Egyesült Államoknál" - tette hozzá. Merkel kiemelte, hogy az NSA-botrány nem hátráltathatja a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodás kidolgozását.

Az euróövezet gazdasági, pénzügyi helyzetét elemezve figyelmeztetett, hogy a válság ugyan nem szerepel már kiemelt helyen a hírekben, de még nem ért véget. Az a legfontosabb, hogy valutaunióból gazdasági unió alakuljon ki. Ehhez az uniós szerződéseket is "tovább kell fejleszteni" - mondta a német kancellár.

Hozzátette: az államok együttműködése mellett a piacok működésén is változtatni szükséges, ennek során azt az elvet kell követni, hogy "aki kockázatot vállal, a következményeket is viselje", és ne hárítsa az adófizetőkre a válság terhét.

Angela Merkel a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) kormányának decemberi megalakulása óta először nyilatkozott a Bundestagban a kabinet programjáról. Síbalesete miatt ülve mondta el beszédét. Õ az első kancellár, aki nem állva szólt a parlamenti képviselőkhöz.

Társadalom- és gazdaságpolitikai kérdésekről szólva egyebek között kiemelte, hogy a nagykoalíciós kormány nem emel adót és nem vezet be új adónemeket, a költségvetést pedig egyensúlyba hozza. Az óránkénti 8,5 eurós, általánosan kötelező minimálbér bevezetését jó kompromisszumnak nevezte, és védelmébe vette a következő nemzedékekre háruló terhek miatt széles körben bírált nyugdíjreformot.

A kormány szerdai ülésén elfogadott javaslat szerint 45 évi járulékfizetés után a 65 évről 2030-ig fokozatosan 67 évre emelkedő nyugdíjkorhatár előtt 4 évvel, 63 évesen nyugdíjba lehet majd vonulni, és nagyobb nyugdíjat kapnak majd azok az anyák, akik 1992 előtt szültek.

A nagykoalíció "nagy feladatok megoldására" alakult - emelte ki a kancellár. Ilyen feladata az energiapolitikai fordulat - az atomerőművek leállítása és a kieső termelés megújuló energiaforrásokra alapozó pótlása -, amelynek végrehajtása során kiemelt cél, hogy a villamos áram megfizethető maradjon mindenki számára.

Az energiapolitika gyökeres átalakítása Németország következő "exportslágere" lehet - mondta Angela Merkel.