Összesen 36 bank vesz részt a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjában, ám úgy tűnik, valamiért nem szeretik közölni, hogy a keretösszeg leosztásakor mennyit kaptak. A Portfolio.hu megkérdezte a pénzintézeteket, és a 36-ból csak 4 közölte, mekkora összeget hitelezhet majd ebből a programból.

A jegybanki program első pillére 425 milliárd, második pillére 325 milliárd forintos forrás kihelyezését biztosítja a bankoknak. A keretet a jegybank úgy osztotta le, hogy a kisebb bankok piaci részesedésüknél nagyobb arányban kaptak a forrásból.

Négy bank közölte eddig, hogy mekkora összeget kapott. A K&H 95 milliárd forintot, az MKB 82 milliárdot, az UniCredit 46, és a Volksbank 20 milliárd forintot hitelezhet a kis- és középvállalkozásoknak. A K&H közölte, hogy már alá is írták a Növekedési Hitelprogram első szerződését, egy szegedi nagykereskedelemi vállalattal állapodtak meg.

A fennmaradó összeget, 507 milliárd forintot, a teljes keret 68 százalékát kapta ezek szerint a többi 32 bank. A Portfolio.hu kérdésére a nagybankok többsége üzleti titokra hivatkozva nem árulta el a számukra igénybe vehető keretet. Az OTP válaszában úgy fogalmazott: az általa végzett igényfelmérés alapján megigényelt összeg és a megkapott összeg nagyjából fedi egymást. A CIB Bank azt közölte: piaci pozíciójának megfelelő mértékben igényelt és kapott forrást. A Budapest Banktól a gazdasági lap azt a választ kapta, hogy "a piaci részesedését meghaladó mértékű hitelkeret-igényt jelzett az MNB-nek - figyelembe véve az eredeti 250 milliárdos keretet, a három hónapos időtávot és a kvóta-allokáció elveit."

A hitelprogramban a bankok legfeljebb 2,5 százalékos kamattal adhatnak hitelt beruházásra és hitelkiváltásra a kis- és középvállalkozásoknak. Előzetes vélemények szerint a program részben eredményezhet piaci bővülést, jellemzőbb lesz a hitelkiváltás.

Sikeres a program

Már most sikeresnek tartja a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramját a jegybank ügyvezető igazgatója. Nagy Márton egy üzleti konferencián hangsúlyozta: a program első két pillérére szánt 750 milliárd forintos keretet a hitelintézetek túljegyezték, kérdés azonban, mennyit tudnak ténylegesen kihelyezni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy nemzetközi összehasonlításban nem tartja magasnak a tranzakciós illeték magyarországi szintjét, mivel a dél-amerikai államok ennél magasabb mértékeket alkalmaznak. Orbán Gábor hangsúlyozta: az illeték mértéke a gazdaság fehérítését is szolgálja, mert hozzájárul a készpénzhasználat visszaszorulásához.