Az MTA Társadalomtudományi központja által megfogalmazottak szerint hungarikumnak tekinthető állat vagy növény, vagy az abból készült élelmiszeripari termék, amely a magyar termelési kultúrához, tudáshoz, az itt élő lakossághoz, a generációkon átörökített hagyományokhoz kapcsolódik - mondta el az etyeki bor-konferencia első előadója.

Tudományos és szakmai viták

Roznik Ferenc, a Borbarát magazin munkatársa arról is beszélt, hogy a hungarikumok esetében fontos továbbá, hogy Magyarország lakossága is hungarikumnak tekintse azt, amiről hivatalosan ezt gondolják, és hogy ezt a külföld is elismerje velünk kapcsolatban.

A téma egyébként évek óta élénk szakmai vitákat gerjeszt, ezt a kérdést nem érintették az előadások. Az egyik álláspont szerint felesleges a hungarikum kérdéskörének felvetése a borászatban. Nagyon jó borokat kell alkotni Magyarországon, és ezek esetében másodlagos, hogy ezek a borok milyen fajtákból születtek.

A másik oldal a borászati hagyományok ápolására hivatkozva fontosnak tartja a hungarikum fogalmának bevezetését a bormarketing területén is. Akik ezt az álláspontot képviselik, azt tartják, hogy a magyar borok népszerűsítését célzó kommunikáció egyik alappillére a hungarikum legyen.

Érdekesen alakuló külföldi álláspontok

Érdekes a külföldi szakemberek véleménye. Ha a magyar borok kommunikációjáról beszélnek általában, akkor többnyire a hagyományos magyar, vagy a Magyarországon nemesített szőlőfajták fontosságát hangsúlyozzák. Ezek sorában a hazai és a külföldi szakma a legtöbbször ezeket említi: furmint, hárslevelű, kéknyelű, olaszrizling, cserszegi fűszeres, Irsai Olivér, illetve kadarka, kékfrankos, és újabban a csókaszőlő.

Az indoklás az szokott lenni, hogy chardonnay, merlot, és cabernet sauvignon ezrével ömlik a világpiacra, így egy magyar pincészet csak egyedien magyar, a külföld számára izgalmas érdekességet hozó borokkal lehet eredményes nemzetközi szinten.

Ha azonban egy külhoni szakember konkrét megbízást kap egy magyar pincészet hungarikumokkal is büszkélkedő kínálatának eredményes külföldi piaci bevezetésére, nem ritkán elfeledkezik az elméletről, és a világfajták, többnyire a chardonnay, a sauvignon blanc, illetve a cabernet sauvignon, vagy a pinot noir ismertségére és jobb eladhatóságára kezd hivatkozni.

A Művelt alkoholista közbeszól

Ilyen esetről indult vita a Művelt alkoholista blogon, és efféle konfliktusról lehetett hallani egy egri pincészettől távozó szakember személyével kapcsolatban is.

A konferencián izgalmas előadást tartott Maurer Oszkár a kadarkáról, "Magyar fajták szerémségi szemmel".

A felvidéki Bott Frigyes "Szlovák fajta, magyar fajta" című hozzászólását is nagy érdeklődés kísérte.
Szentesi József a Kárpát-medencei szőlőfajták, azaz a hungarikumok tucatjairól beszélt, elsősorban nagy kedvencéről, a csókaszőlőről.

Szepsy István és Alkonyi László párbeszédes-vitázós fellépése is nagy figyelmet kapott. A borász-újságíró tandem a tokaji eredetvédelem irányából közelített a hungarikumok világa felé.