Az aktív kárrendezés elterjedt modell Nyugat-Európában. A lényege, hogy ha valaki köt egy kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést, és ő a károsult egy balesetben, akkor a saját biztosítójához jelentheti be ezt, az rendezi vele a kárt, majd ez az intézmény fordul a károkozó biztosítójához, így a biztosítók utólag, egymás között számolnak el - vázolta fel az InfoRádiónak Bravik Attila, a CLB biztosítási alkusz kft. igazgatója.

Magyarországon ilyen lehetőség nincs, és aki kötelező biztosítást köt, nem tudja előre, hogy melyik biztosító fog számára szolgáltatni, mivel nem tudja, hogy a károkozó kivel kötött szerződést.

Az aktív kárrendezés előfeltétele, hogy a kárrendezés alapelvei egységesek legyenek, köztük a jogalap elbírálása és a javítási normatívák megállapítása, különben nem tudnak egymással elszámolni. Továbbá vannak technikai feltételek is. Mindennek megoldása eltarthat egy-két évig - fejtette ki Bravik Attila.

A folyamat szerinte két irányból indulhat el: érdeke a biztosítóknak is, hiszen amíg nem tudjuk, melyik intézmény rendezi a kárunkat, ügyfélként csakis a díj alapján döntünk. A biztosítóknak viszont nem az az érdeke, hogy mindenáron a legolcsóbb biztosítást válassza az ügyfél, hanem hogy értékelje a magas színvonalú szolgáltatásaikat - mutatott rá Bravik Attila.